Bezárás
Kemény csajok

Újra kell olvasni a Korán nőkről írott verseit – Dánia első női imámja tartott előadást Budapesten

Sherin Khankan három évvel ezelőtt az első olyan pénteki imájára készülődött, amit az általa alapított mecset imámjaként tartott. A kisebbik lánya ekkor ötéves volt, és épp egy más vallású barátnője vendégeskedett náluk, aki megkérdezte: mi az az imám? A kislány úgy válaszolt: „Az imám olyan nő, aki rendkívüli dolgokat tesz.” Khankan elérzékenyült. „Sosem fogom elfelejteni azt a büszke mosolyt a lányom arcán” idézte fel. Dánia első női imámja, a Mariam mecsetet megalapító Sherin Khankan budapesti előadásán jártunk.  

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Sherin Khankan által alapított Mariam mecset Koppenhágában működik. A hét hat napján mindenkit szívesen látnak, nemtől és vallástól függetlenül, de a pénteki imán csak nőket fogadnak. A mecsetet három nő vezeti, akik megkérdőjelezik a vallási intézmények patriarchális felépítését és a Korán férfiközpontú olvasatát. Emellett küzdenek az iszlamofóbia ellen is.

„Nehezebb azt gondolni az iszlámról, hogy egy elnyomó, harcos, erőszakos vallás, ha az emberek látják, hogy nők is vezetik”- mondta Khankan. „Nemtől független, hogy ki vezethet vallási közösséget. Egy ideális társadalomban a tudás alapján választjuk meg azt, aki vezeti és tanítja a vallási csoportot” vallja Khankan.

Khankan a Budapesten megrendezett Brain Bar konferencia második napján, napellenzők alatt, a Duna-parton beszélt az iszlámról és a Korán modern értelmezéséről. Földig érő, fehér ruhában lépett fel a színpadra, és nyugodtan, megfontoltan beszélt.

Sherin Khankan 44 éves szociológus, aktivista. Négy gyermek édesanyja, Dánia első női imámja, a koppenhágai Mariam mecset alapítója. 2016-ban a BBC a világ 100 legbefolyásosabb nője közé választotta. Édesanyja keresztény finn nő, édesapja pedig szír muzulmán. Gyerekkorában a család karácsonykor templomba járt, majd együtt böjtölt a Ramadán alatt. Születésétől fogva muszlimnak nevelték, de csak 19 évesen kezdte el aktívan gyakorolni a vallását. Először az egyetemi évei alatt, 2000-ben képzelt el egy női mecsetet, amikor a szakdolgozatát írta az iszlám aktivizmusról. Tizenöt évbe telt, hogy megvalósítsa ezt az álmát.

A „női mecset” megnyitásáig hosszú út vezetett. A mögötte álló, Femimam nevű civil szervezetet 2015-ben alapították, ám a mecsetet formálisan csak 2016 februárjában nyitották meg, és augusztusban kezdtek el ott pénteki imákat vezetni.

A világon egyébként már számos országban működnek női mecsetek és dolgoznak női imámok: Kínában, Angliában, Németországban és Kanadában is.

„Ez egy gyorsan terjedő jelenség” – mondta előadásában Khankan.

„A fiatal nők látnak egy női imámot, és azt gondolják: ha ő meg tudta csinálni, nekem is sikerülni fog.”

Szerinte hamis az a felfogás, hogy nő nem lehet muzulmán vallási vezető. Felhívta a figyelmet arra, hogy már az 1600-as években is élt három női imám: Umm Salama és Aisha, akik Medinában vezettek nőknek szertartásokat, és Umm Waraqa, akit azzal bízott meg Mohamed, hogy a háztartásában vezesse az imát. Khankan szerint ezeket a történeteket újra és újra el kell mondani, mert a történelem folyamán feledésbe merültek.

A Korán több, mint hatezer versből áll, és ebből Khankan szerint csak hatot lehet úgy értelmezni, hogy diszkriminálja a nőket. Abban a szúrában például, ami a nőkről szól, azt írja, hogy a férfiak a nők fölött állnak. Ezzel a mondattal indokolják a férfiak felsőbbrendűségét, a nők elnyomását évszázadok óta.

Khankan azt állítja, hogy újra kell azonban olvasni ezeket a részeket, a nemi egyenlőségre koncentrálva. A nőkre vonatkozó mondatnak nagyon sok más jelentése lehet arab nyelven: például az, hogy a férfiaknak támogatniuk kell a nőket az álmaik megvalósításában.

„Újra kell olvasnunk a szent szövegeinket a mai értékrend, állapot tükrében, ahogy a keresztények és a zsidók is teszik azt” mondta.

A Mariam mecsetben hangsúlyozzák a nemek közötti egyenlőséget és a nők házasságon belüli jogait is. A mecsetben például olyan szerződés alapján kötnek házasságokat, ami engedélyezi a válást, de tiltja a többnejűséget.

„Ez fontos, mert a muszlim társadalmakban a házasság egy szent, fontos intézmény. Emiatt sok olyan nő van, aki vallásos, erőszakos házasságban ragad, mert csak a férfi kezdeményezheti válást” mondta.

Khankan szerint gond az is, hogy a muszlim nők manapság nem választhatják meg szabadon a házastársukat: a legtöbb imám tiltja azt, hogy egy muszlim nő feleségül menjen egy keresztény férfihoz.

„A nőknek alapvető joga, hogy szabadon megválasszák, kit akarnak szeretni” vallja. A Mariam mecsetben már 25 iszlám házasságot kötöttek, ezeknek a fele vallásos muszlim nők és nem muszlim férfiak között történt. Dániából, Norvégiából, Angliából, Németországból érkeznek hozzájuk párok, mert nagyon nehéz máshol olyan imámot találni, aki elvállalja egy ilyen házasság megkötését.

„Ez is egy módja annak, hogy az integrációt segítsük” mondja Khankan. Dániában a muszlimok nagy része integrálódott a többségi társadalomba.

„Minden kapcsolatban, házasságban, országban, vallásban kompromisszumokat kell kötnünk. Egy kompromisszum nem azt jelenti, hogy feladjuk az elveinket, hanem azt, hogy megértjük, az embereknek más értékrendjük is lehet” mondta.

Khankan szerint az, hogy valaki mennyire tud valaki beilleszkedni az európai társadalomba, nem vallás kérdése, hanem attól függ, hogy hogyan értelmezi a hitét. Hisz abban, hogy az iszlám hozzátesz az európai kultúrához a filozófia és a spiritualitás terén is.

„Amikor én vallásfilozófiát és szociológiát tanultam, még nem volt szó arról, hogy hogyan tud az iszlám, az arab filozófia hozzátenni az európai tudáshoz. Ma más a helyzet: például az alelnökünk könyvet írt erről a kérdésről, és ezt kutatja a doktori képzésén is. Egy új generáció jelent meg, akik új narratívákat teremtenek. Szerintem hoz majd változást” mondja.

Nem meglepő, hogy női imámként nagyon sok támadás is éri. Ám ezzel igyekszik nem foglalkozni. „Ha megváltoztatod a status quót, ha szembe mész a patriarchális rendszerrel, mindenképpen találkozni fogsz ellenzőkkel” válaszolta a moderátor kérdésére Khankan.

„Ritkán beszélek róluk, mert ha így tennék, még többen elleneznének minket. Szívesebben mesélek azokról, akik támogatnak minket. Például arról az indonéziai imámról, aki Dániába jött, és megszentelte a Mariam mecsetet.

A világ harmadik legnagyobb mecsetét képviseli, és azt mondta nekünk: egy női imám igazi áldás.”

Szerző: Rutai Lili

Kiemelt kép: Sherin Khankan Budapesten. Forrás: Sherin Khankan Facebook-oldala

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom