Bezárás
Kemény csajok

Fiatalok, sokszínűek és határozottak: női politikusok új generációja lépett színre a világban

Női politikusok új generációja jelent meg a világpolitika színpadán az utóbbi években. Ráadásul nagyon sokszínűek: vannak köztük fiatalok, leszbikusok, kisebbségek képviselői, ifjú anyák kisbabával, és olyanok is, akik a szegénységből küzdötték fel magukat a politikai elitbe. Kik ők, és miért fontos a színre lépésük? 

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire
megy el az adód 99 százaléka!

Nőnapon jelent meg az Európai Bizottság kutatóközpontjának (JRC) publikációja, a Regional Gender Equality Monitor. A kutatás keretein belül az EU tagországait vizsgálták a nők életminőségének szemszögéből. 30 különálló faktort vettek figyelembe, többek között a munkát, a pénzt, a szabadidőt, a hatalmat, a biztonságot.

A kutatásból kiderült az is, hogy azok az országok, ahol több nő van a politikában, jobban teljesítenek. „A nők alulreprezentáltak a döntéshozatalban. A kutatásunk azonban megmutatta, hogy a nemek egyenlősége a politikában igenis számít. Bizonyított tény, hogy azok a kormányok, amelyekben nagyobb arányban szerepelnek nők, eredményesebbek, kevésbé részrehajlóak és korruptak.” – mondta Eleni Papadimitriou, a JRC kutatója.

Azok az országok, ahol több nő van a kormányban, jobban teljesítenek, és azokban az országokban, ahol jó a gazdaság és gyors a fejlődés, több női döntéshozó van. Ahol támogatják a nőket, ott felgyorsul az innováció és gyorsabban javul az életminőség.

Nyolc olyan nőt mutatunk be, aki a közelmúltban került vezető pozícióban vagy a közeljövőben esélyes rá.

Szlovákia: Zuzana Čaputová

A 45 éves pozsonyi politikus, jogász és aktivista a Progresszív Szlovákia párt alapító tagja és alelnöke. A korrupcióellenes harcot zászlajára tűző politikus múlt hét végén került hirtelen a címlapokra, amikor kiderült: ő a márciusi szlovák elnökválasztás legesélyesebb jelöltje.

1991 és 1996 között a pozsonyi Comenius egyetemen tanult jogot, majd Bazin város önkormányzatában helyezkedett el. 2001 és 2017 között a VIA IURIS civil jogsegély-szervezettel dolgozott együtt.

Bazinban egy hulladéklerakó létesítése ellen tiltakozott, ami erősen szennyezné a környéket – az ügy 14 év után sikerrel zárult.

Ezért 2016-ban megkapta a Goldman Környezetvédelmi Díjat, melyet az ökológia Oscar-díjának is neveznek.

Kampányában elmondta: elnökként a rendőrséget leválasztaná a kormányról, hogy hatékonyan és önállóan működjön. Többet költene egészségügyre, szigorúbban védené az ország természeti kincseit, támogatja a meleg és leszbikus párok jogát az örökbefogadáshoz és kiáll a melegházasság és az abortusz szabadsága mellett is.

Észtország: Kaja Kallas

Fotó: Stinneloo / Wikipedia

Észtország első női miniszterelnöke lehet Kaja Kallas. A 2019-es észt parlamenti választáson a liberális Reformpárt szerezte a legtöbb helyet, 34-et a 101-ből, így nagyon valószínű, hogy a párt vezetőjét, Kaja Kallas-t kérik majd fel arra, hogy kormányt alakítson.

A 41 éves, jogi végzettségű nő korábban ügyvédként dolgozott. 2010 és 2014 között azt Észt Parlament tagja volt, 2014-től 2018-ig az Európai Parlament ipari-, kutatási- és energiaügyi bizottságának tagja volt.

Apja, Siim Kallas szintén politikus, 1994 és 2004 között az Észt Reformpárt tagja és elnöke volt, majd 2010 és 2014 között az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa. 90-es évek elején nagy szerepet játszott az ország függetlenségének kivívásában.

„Rengeteg beszélgetés zajlott a konyhaasztalunknál olyan emberek között, akik később az ország vezetői lettek. Nagyon élveztem, hogy én is hallgathattam őket” – mondta a Politico.eu-nak. Itt mesélte azt is, hogy a gimnázium után nem akart politikai pályára lépni, mert félt, hogy mindenki az apjához hasonlítaná. Ezért inkább jogot tanult.

„Azt gondolom, hogy az európaiak túl magától értetődőnek tartják mindazt, amit az EU elért. Én emlékszem, milyen volt a szovjet Észtországban felnőni, amikor nem volt szabadság” – mondta.

Az Euronews-nak az észt választások úgy nyilatkozott: a kampány közben tanácsadói többször arra kérték, viselkedjen férfiasabban. Mélyebb hangon beszéltették volna, agresszívebbnek mutatták volna be és a haját is rövidebbre akarták vágni. Ugyanitt kiemelte, hogy nehezebb dolga van nőként, csupán amiatt, mert az emberek hozzászoktak, hogy a miniszterelnökük férfi.

„Az Európai Parlamentben nem éreztem úgy, hogy hátrányos helyzetben lennék a nemem miatt” – mondta. „Viszont amikor visszatértem az észt parlamentbe, azt vettem észre, hogy nem csak azért ítélnek el, mert nő vagyok hanem azért is, mert a genderkérdést felvetem, hogy miattam kell ezzel foglalkozni a politikában.” Szerinte nem lenne szükség kötelező kvótára – az észt parlament tagjainak 29 százaléka nő.

Az Instagramon, amellett, hogy nagyon igyekszik profin dobolni és a családi napot örökíti meg, a nőket sújtó úgynevezett „rózsaszín adót” is kritizálja egy fotóval, amin két szinte ugyanolyan borotva látható, más nemnek és más áron.

Szerbia: Ana Brnabić

A szerb miniszterelnök Petro Porosenko ukrán elnökkel. Fotó: Wikipedia / Sikander

1975-ben született Szerbia első női és egyben első nyíltan homoszexuális miniszterelnöke. 2017-ben az első balkáni kormányfő volt, aki részt vett a belgrádi Pride-on, azaz a melegfelvonuláson.

A felvonulás előtt az újságíróknak azt mondta, jelenléte a szerb kormánynak azt az üzenetét hordozza, hogy Szerbia tiszteli a különbözőséget, ami erősíti a társadalmat.

Hangsúlyozta, hogy a szerb kormány nem tűri sem a gyűlöletbeszédet, sem a gyűlölet fizikai megnyilvánulását, és következetesen büntet minden ilyen típusú bűncselekményt.

Az LMBTQ-rendezvények Szerbiában általában erőszakba torkollanak, 2010 és 2014 között egyáltalán nem is tudták megtartani a felvonulást. Most csak pár tucat ellentüntető volt – írta akkor a 444.hu.

Ana Brnabić az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában tanult marketinget. Miután 2001-ben visszatért Szerbiába, nemzetközi cégek tanácsadójaként dolgozott és helyi önkormányzatok fejlesztésével foglalkozott. 2016-ban, Aleksandar Vucic új kormányában a közigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium vezetését bízták rá.

2107 júniusában Vucic helyére kellett lépnie, mivel a miniszterelnök megnyerte az elnökválasztást áprilisban, és megüresedett a helye. Brnabić-nak emiatt az előző miniszterelnök kampányígéreteit is teljesítenie kell: nyugdíj- és béremelést, alkotmánymódosítást és az igazságügy reformját.

Ana Brnabić a Forbes szerint tavaly a világ 91. legbefolyásosabb nője volt, de Kovács Zoltán abban az évben itthon csúnyán felsült, amikor felkonferálta – még a neve sem jutott eszébe.

2019 februárjában Brnabić partnere gyermeket szült, ezért a kormányfő elhalasztotta brüsszeli látogatását.

Új-Zéland: Jacinda Ardern

Fotó: Ulysse Bellier / Wikipedia

A világ legfiatalabb miniszterelnöknője, a 38 éves Jacinda Ardern 2017 óta áll Új-Zéland élén. Konzervatív családból származik, és már nagyon fiatalon megmutatkozott közéleti aktivitása.

Középiskolásként a kötelező egyenruha ellen kampányolt, és buszokat szervezett az iskolai bulikba, hogy senki ne vezessen részegen hazafelé.

PR-t, kommunikációt és politikát tanult a Waikato egyetemen, majd a szociáldemokrata Munkáspártban kezdett dolgozni, titkárnőként. 2005-ig Helen Clark akkori miniszterelnök tanácsadója volt, majd Amerikában és Nagy Britanniában élt pár évig. Ekkor Tony Blair miniszterelnöki kabinetjében önkénteskedett, ami miatt máig kritizálják.

28 évesen az International Union of Socialist Youth (IUSY), a fiatal szocialisták és szociáldemokraták világuniójának elnöke lett. Ugyanebben az évben az Új-Zélandi választásokon is indult, és bejutott a parlamentbe.

2017 márciusában a Munkáspárt elnökévé választották. Ebben az évben a párt a parlamenti választáson a szavazatok 36,9 százalékát szerezte meg, koalíciót alapított másik két párttal, így megszerezte többségi mandátumot. Ardernt 2017 októberében miniszterelnökké választotta a parlament.

Önmagát progresszív szociáldemokratának tartja, támogatja a melegházasságot és az abortusz liberalizálását. Ingyenessé tenné a felsőoktatást és korlátozná a bevándorlást. Kiáll a nők jogaiért, főleg ha a testükről van szó – egy 2017-es interjúban például megszidta a riportert, aki a szülésről kérdezte.

Akkoriban élettársával „csak” macskát neveltek. 2018 .június 21-én azonban Instagram közösségi oldalon jelentette be, hogy megszületett kislányuk. Hat hét szabadság után tért vissza a munkába, ősszel pedig az ENSZ New York-i közgyűlésére is magával vitte gyermekét.

A nevét a világ a minap ismerte meg, miután elismerést keltett a múlt szombaton Christchurch-ben elkövetett, eddig legalább ötven halálos áldozatot követelő terrorcselekményre adott higgadt válaszával. Egy férfi két mecsetben lövöldözött, szándékosan muzulmán hívőket megcélozva. A miniszterelnök nyugodt, körültekintő és profi hozzáállását az ország történetének legnagyobb gyűlöletgyilkossága után nemzetközi sajtó is dicséri.

„Amit mi képviselünk, az sokszínűség, a kedvesség és az együttérzés. Otthont adunk azoknak, akik osztják az értékeinket és segítséget azoknak, akiknek szüksége van rá. Ezek az értékek, garantálom, hogy nem fognak sérülni a támadás miatt” – nyilatkozta Ardern a mecsetek elleni támadások után.

Az áldozatok rokonaival és barátaival gyászolt Christchurch-ben, ahova több párt képviselőiből álló delegációval érkezett. Az elhunytak és hozzátartozóik felé mély sajnálatát fejezte ki, és kiemelte, hogy a 28 éves ausztrál férfitől, akit tettesként bíróság elé állítottak, iszonyodik. “Lehet, hogy te minket választottál, de mi teljesen elutasítunk és megvetünk.” – üzente neki.

A lövöldözés után ígéretet tett arra, hogy tíz napon belül elkészíti a fegyvertartásra vonatkozó új szabályok terveit – jelenleg Új-Zélandon nem kötelező a fegyverek regisztrációja, ahogy az USA-ban sem.

A félautomata fegyvereket teljesen betiltaná, és engedélyhez kötné a fegyvertartást is.

Ardern elmondta, hogy lenézi a fehér felsőbbrendűség eszméjét, és Donald Trumpa amerikai elnököt is arra kérte, kövesse példáját és fejezze ki szolidaritását minden muzulmán állammal. Emellett a Facebookot is kritizálta, mert a közösségi oldal nem tudta megakadályozni, hogy a támadásról készült felvétel órákon keresztül, rengeteg változatban keringjenek.

Horvátország: Kolinda Grabar-Kitarović

Kolinda Grabar-Kitarović a 2018-as focivébén Emanuel Macron francia elnökkel. Fotó: Wikipedia / Orosz elnöki hivatal

Horvátország elnöke, Kolinda Grabar-Kitarović az első nő, akit az ország élére választottak, és egyben a valaha volt legfiatalabb horvát elnök is.

A „világ legszebb államfőjének” is nevezett Grabar-Kitarović 1968-ban, az akkor még jugoszláv Fiumében született. 17 évesen Los Alamosba költözött diákcsere-programban, és ott fejezte be a középiskolát. Az érettségi után Zágrábban járt egyetemre, angol és spanyol irodalom szakon.

1993-ban lépett be a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) pártba. Ugyanebben az évben lett a horvát külügyminisztérium munkatársa, 1995-től az észak-amerikai részlegén, tanácsadóként. 1997-től Kanadában dolgozott, a horvát követségen.

2000-ben visszahívták Kanadából. Ekkor már várandós volt első gyermekével, és a tengerentúlon akart szülni. Végül a kormány nyomására hazatért, és 2002-ben ösztöndíjjal költözött újra a tengerentúlra tanulni az amerikai George Washington University-re, ahonnan áthallgatott a Harvardra és a Johns Hopkins-ra is.

A tanulmányai után visszatért Fiumébe. 2003-ban bekerült a parlamentbe a HDZ tagjaként és európai integrációs miniszter lett.

2005-ben a parlament külügyminiszterré választotta, így ő lett felelős az uniós csatlakozási tárgyalásokért.

2007-től 2008-ig, egy rövid periódusra külügyi miniszter volt, majd 2011-től a NATO-főtitkár közkapcsolatokért felelős helyettese volt. Itt az volt a feladata, hogy „közelebb hozza a NATO-t az emberekhez.”

2012-ben a Jutarnji List magazin írta meg először, hogy a Grabar-Kitarović indul a ‘14-es választásokon. Az első körben második lett, de mivel egyik jelölt sem érte el a szükséges 50 százalékot, két héttel később a második körben már csak ketten szerepeltek a szavazólapn, és Grabar-Kitarović győzött. 2015-ben, 46 évesen lett Horvátország elnöke.

Az internet láthatólag imádja fürdőruhás képeit (amelyek közül nagyon sok hamis egyébként), de a legtöbben a 2018-as FIFA Világbajnokság döntője után ismerték meg a nevét, amikor horvát mezben, Putyin és Macron között ünnepelte, hogy az ország csapata a döntőig jutott.

Két gyerek édesanyja, az abortusszal kapcsolatban megengedő, de a nők elleni erőszak ellen fellépő isztambuli egyezmény szigorítását nem támogatja.

2019-ben az Európai Parlament előtt szólalt fel az ellen, hogy a nők hátrányos helyzetben vannak a politikában. „Nők nélkül a béke ingatag és a fejlődés megvalósíthatatlan” – mondta.

India: Priyanka Gandhi

Priyanka Gandhi egy gudzsaráti nagygyűlésen beszél Fotó: Wikipedia / Sidheeq

A legendás Nehru-Gandhi dinasztia újabb tagja lépett politikai pályára Indiában. A 47 éves Priyanka Gandhi az Indiai Nemzeti Kongresszus párt főtitkára lett az északi (és politikailag kulcsfontosságú) Uttar Pradesh államban.

India modern kori történelmében jelentős szerepe volt a Nehru-Gandhi család nőinek. Dzsaváharlál Nehru, a független india első miniszterelnökének lánya, Indira Gandhi hosszú ideig vezette az országot miniszterelnökként.

Később újabb fontos Gandhi jelent meg a színen: olasz származása miatt miniszterelnökké nem próbálta választatni magát, ám a háttérből, a kormányzó kongresszus elnökeként Sonia Gandhi irányította Indiát a kétezres évek elején. Sonia Gandhi úgy került a politikai életben, hogy hozzáment Indira fiához, Radzsívhoz. Amikor Radzsív merénylet áldozata lett, Sonia vette át a párt vezetését.

Indiában a dinasztiák még mindig meghatározzák a politikát. Sonia és Radzsív Gandhi két gyermeke is politikai pályára lépett, ám a párt először a jóképű fiút, Rahul Gandhit próbálta befuttatni – sikertelenül.

Már évek óta sokan mondják, hogy Radzsív nővére, Priyanka tehetségesebb és karizmatikusabb politikus, és most esélyt is adnak neki.

A Guardian beszámolója szerint első politikai nagygyűlésén működött is a karizma: ezrek hallgatták, ahogy a jelenlegi miniszterelnök, Narendra Modi hazugságairól és be nem váltott kampányígéreteiről beszélt.

Nem készült politikai pályára: hozzáment egy delhi üzletemberhez, két gyermekük született. 2009-ben még határozottan azt nyilatkozta, hogy nem akar politikával foglalkozni. Ám sokak szerint nagyon hasonlít nagyanyjára, Indira Gandhira, és már emiatt hatalmas sikere lenne a világ második legnépesebb országában.

„Egy Gandhi nő erős szimbólum” – mondta Sagaraki Ghose, aki a máig vitatott megítélésű miniszterelnöknő életrajzához készített interjút Priyanka Gandhival. „Feltűnő és fotogén, Indirára emlékezteti az embereket.”

Amerikai Egyesült Államok: Alexandria Ocasio-Cortez

Fotó: Wikipedia / A Demokrata párt szenátusi csoportja

Az amerikai politikának ma az egyik legismertebb és legvitatottabb alakja egy 29 éves latin származású, New York-i nő, Alexandria Ocasio-Cortez, aki szó szerint betáncolt az amerikai Kongresszusba.

Ocasio-Cortez kampánya alulról szerveződött, önkéntesek segítségével, minimális pénzből. A Szex és New York színésznője, Cynthia Nixon is támogatta, és olyan szervezetekkel működött együtt, mint a Black Lives Matter (afroamerikaikkal való egyenlő bánásmódért küzdő szervezet), a Justice Democrats (fiatal demokratákat támogató szervezet) és a Move On (egy jobb, igazságra és emberségre épülő jövőért igyekvő internetes mozgalom).

Demokratikus szocialistának vallja magát. Fontos javaslata a Green New Deal: a klímaváltozás és a gazdasági egyenlőtlenségek ellen harcoló gazdasági és társadalmi reformok létrehozását sürgeti.

Mindenkire kiterjedő egészségbiztosítást szeretne az USA-ban, a 10 millió dollár feletti jövedelmekre pedig 70 százalékos adót vetne ki. Amikor kirobbant a botrány, hogy a menekült gyerekeket elválasztják szüleiktől, a mexikói határra utazott. Ahol csak tudja, a nőket biztatja – nem is kell mondanunk, hogy Trumppal nem szimpatizál.

A közösségi médiát profin kezeli, Instagramon és Twitteren is naprakész információkat és helyzetjelentéseket posztol a kongresszusból és New York-i életéről. Az utcai emberei imádják, de pontatlansága, túlzó hajlama és nem mindig profi viselkedése miatt a demokrata és a republikánus képviselők és sajtóorgánumok is kritizálják.

Az amerikai politikában feltűnt, akár az elnök posztra is esélyes demokrata párti nőkről itt írtunk korábban:

Női hatalomátvétel az amerikai demokratáknál: kilenc kemény politikus, akikből még elnök is lehet

Rekordszámú nő került be tavaly novemberben az amerikai törvényhozásba, akik egyre nagyobb szerepet harcolnak ki maguknak a washingtoni politikai porondon. Sokan máris bejelentették, hogy indulnak 2020-ban a Fehér Házért. De kik azok a politikusnők, akik Donald J. Trump kihívói lehetnek? Egy biztos: kemények és balosak.

Románia: Laura Codruta-Kovesi

Fotó: EPA-EFE/Stephania Lecoco

Laura Codruta-Kovesiről a minap közölt portrét az Átlátszó, ám úgy gondoltuk, nem hagyhatjuk ki cikkünkből. „A volt főügyész megítélése a korrupt establishmenttel bátran szembeszálló Jeanne d’Arc-tól a jogállamiságra fittyet hányó, titkosszolgálatokkal paktáló, ártatlan politikusok ellen bizonyítékokat fabrikáló démonig terjed.” – írta Laura Codruta-Kovesiről Sipos Zoltán.

A cikket itt olvashatja:

Ki nem fél a farkastól? A romániai korrupcióellenes harc sztárja lehet az európai főügyész

Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Villámgyors karriert követően lett DNA főügyésze, vitathatatlan szakmai eredményei t azonban helyenként vitatható módszerekkel érte el : bemutatjuk Laura Codruţa Kövesi szakmai pályafutását .

Szerző: Rutai Lili

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom