Bezárás
Kemény csajok

A párválasztásban és a munkahelyen is gondot okoz, ha a nő okosabb, mint a férfi

Biológiai és pszichológiai kutatások nem igazolják, hogy a férfiak jelentősen intelligensebbek lennének a nőknél, mégis kevesebb nő van a „szuperokosak” között, mint férfi. Igaz ez az extra magas intelligenciájú embereket tömörítő társaság, a Mensa tagjaira is. Mi az oka annak, hogy kevesebb szuperokos nőt „tartanak nyilván”, és hogyan boldogul egy nő a mai magyar társadalomban, ha kiemelkedően magas az intelligenciahányadosa?

Régen minden jobb volt – ajándékozz karácsonyra 2019-es Átlátszó-előfizetést!

A témában az egyik legvitatottabb kutatás Dr. Paul Irwing és Richard Lynn nevéhez fűződik, akik kijelentették: a férfiak bizony okosabbak. A 2004-ben publikált eredmények alapján a férfiak IQ-ja átlagosan pár ponttal magasabb, mint a nőké. Az eredmények publikálása után azonnal jelentek meg kritikák, amelyek cáfolták az állításokat.

A Nature magazin, az egyik legrégebbi tudományos lap is beszállt a heves vitába. Szerintük a teszt buktatója lehet például az, hogy azokat férfiak állították össze, így a férfiaknak több esélyük van azt automatikusan jobban kitölteni. A kutatás módszereit és eredményeit mindmáig sokan megkérdőjelezik, de ehhez hasonló felmérés azóta sem készült.

Az viszont szintén kiderült ebből a kutatásból, hogy ha egy haranggörbével illusztrálják a nemek intelligenciáját, a nők ábrája keskenyebb.

Ez azt jelenti, hogy míg átlagos intelligenciával több nő bír, mint férfi, a szélsőségesen intelligens vagy szélsőségesen unintelligens emberek között a férfiak vannak többségben.

Természetesen a világ legmagasabb IQ-értékét elérő emberek között sok nő van. Ám az IQ-nak, a teszttel mérhető fluid intelligenciának nincsen sem alapfeltétele, sem kötelező megnyilatkozási formája. Ez az agyunk örökölt kapacitása, ami fiatal gyerekkorunkban még fejlődik, körülbelül 17 éves korunkra éri el teljes értékét és utána kezd lassan csökkenni. Az IQ rengeteg téren jelenhet meg: a matematikától kezdve a sakkon és a nyelvtanuláson át a zenéig.

Önmagukban az IQ-értékek nem jelentenek semmit. Az egyén IQ-ját a korcsoportjához képest tudják értelmezni, egy skálán. Ma a 100 az átlagos érték, a 115 a különlegesen magas; 130 fölött a társadalom 2 százaléka, 135 fölött pedig a legintelligensebb 1 százaléka található. Az utóbbi két kategória tartozik a „legszínesebb szürkeállományúak” közé, Mensába.

Az idősebb nők inkább nem méretik meg magukat

A Mensa egy nemzetközi szervezet, aminek tagjai a pszihológusok által jóváhagyott IQ-teszten elért eredményeikkel megelőzik a társadalom 98 százlékát. Jelenleg ez a ponthatár a 130, amit egy negyven perces teszten mérnek.

A Mensa 1946-ban alakult Angliában, mára összesen több mint 140 ezer tagja van világszerte. A magyar HungarIQa 1993-ban született meg, mára közel 3700 taggal működik. A nők arányáról Bogdán Richárd, az egyesület hazai elnöke elmondta: 2427 férfi és 1245 nő tartozik a HungarIQa-hoz, tehát 2:1 az arány.

Bogdán szerint külföldön is hasonlóak az arányok. Szerinte ennek az a fő oka, hogy a tagok jó része idősebb. Mivel a női egyenjogúság még mindig fejlődik, néhány évtizede pedig még a jelenleginél is rosszabb volt a helyzet e téren, az idősebb nők kevésbé merik magukat megmérettetni. Ezt a számok is bizonyítják: minél fiatalabb Mensa-tagokat nézünk, annál nagyobb a nők aránya. A 17-22 éves korcsoportban már 45 százalék nő Magyarországon.

A fiatal, frissen felvételiző tagok tehát sokat javítanak az arányokon. Bogdán szerint a felvételizők között a nők és a férfiak között a felvétel esélyének nagyjából ugyanakkora az aránya – ami feltételezi azt, hogy a tesztekre megy el kevesebb nő.

Ám vajon milyen egy különlegesen intelligens nő élete a Mensában és azon kívül? Hogy megtaláljuk a választ, megkerestük a magyar szervezet néhány tagját.

Női magazinokban toborozza a tesztekre a lányokat a magyar Mensa

„Igazából a Mensa az egyetlen olyan hely, ahol nem hátrány okos nőnek lenni, ahol elhiszik az emberről, hogy tényleg intelligens. Ilyen szempontból egyformák vagyunk, nincs megkülönböztetés kor, nem, vagy beállítottság alapján” – mesélte Kozák Olivia, a Mensa HungarIQa PR- koordinátora.

Ő 19 évesen lépett be a szervezetbe, azóta mérnöki diplomát szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán.

„A Mensán kívül informatikusként dolgozom. Ott kuriózum nőnek lenni, sokszor nem hiszik el, hogy lehetek olyan intelligens mint egy férfi, mindig bizonyítanom kell” mondja.

Szabadidejében színházba jár, utazik, társasozik, nyolc éve pedig a Gyógyító Jószándék Alapítvány önkéntese. Vőlegényét is egy Mensás ismeretségen keresztül ismerte meg.

Minden okos nő megtalálhatja itt a helyét: nem elég, hogy „emberszámba” veszik őket, de kifejezetten örülnek is nekik. „Párkeresés szempontjából például kifejezetten jó itt a lányoknak. Néhány nőnek nagy önbizalomnövelő élmény, hogy nagy az érdeklődés irántuk” – mesélte Chrobacsinszky Eszter, aki 2005 óta tag, mellette pedig az Európai Unió tolmácsa.

A Mensa igyekszik is beállítani a nemek közötti egyensúlyt, ezért női magazinokkal közösen közölnek cikkeket és interjúkat: Kozák és Chrobacsinszky is ezekből hallott róluk.

2013-ban Glamour magazinnal közösen ingyenes tesztet is hirdettek, ekkor meg is ugrott a nők száma. Ők voltak a „Glamour-lányok”, teszi hozzá Chrobacsinszky, aki pedig még a Nők lapjából értesült a szervezetről gyerekkorában.

Vígh Réka is a „Glamour-lányok” közé tartozik, 2013-ban vették fel a szervezetbe. „Az egyesületben nőként már nem kell bizonygatnom azt, hogy igenis van eszem, valamint azt, hogy a nőiesség és az intelligencia nem zárja ki egymást” – mondta.

Szőke, 26 éves nő, akinek az IQ-ja megelőzi az ország 99 százalékáét, mivel 135 fölött van. Közgazdászként végzett, most egy multinál dolgozik, de az alapdiplomájához szükséges szakmai gyakorlatát is a Mensánál töltötte.

„Számomra nagyon fontos, hogy olyan munkahelyem legyen, ahol senkit nem ér hátrányos megkülönböztetés. Abban reménykedem, hogy egyszer elérjük azt, hogy ezt egy munkáltatónak se kelljen hangsúlyoznia, mert mindenhol része lesz az alap normáknak. Ugyanakkor azt társadalmi szinten érzem, hogy a férfiak időnként meglepődnek, amikor ráismernek arra, hogy egy intelligens nő áll velük szemben” – mesélte.

„Az előítéletek, amikkel a mindennapokban találkozunk, itt jóval kevésbé vannak jelen” – mondja Takács Fruzsina, aki három éve Mensa tag, és jelenleg a felügyelőbizottság elnöke.

„Természetesen az emberek a Mensá-n belül is emberek, és mindenféle beállítottság van, de sokkal jellemzőbb a liberális, a nőket is emberként kezelő és egyenlőségpárti beállítódás, mint a társadalom többi rétegében.” A Mensa elnökségben mindig vannak nők, „nem úgy, mint mondjuk a magyar kormányban, amit szinte csak férfiak alkotnak.  A nemzetközi elnökünk is nő, Balanyi Bibiána korábban a magyarnak Mensa elnöke volt” teszi hozzá Takács Fruzsina.

Nem csak hogy nem szokás, de nem is szabad nem alapján diszkriminálni a szervezeten belül. Chrobacsinszky például mesélt egy olyan, Mensán belüli csoportról, amit 170 centiméternél magasabb nők alapítottak. A „Magas Csajszik” együtt jártak szépségszalonba és wellnessezni – de hamarosan a férfiaknak is meg kellett nyitniuk a csoportot, nem zárhatták ki őket sem.

A társkeresés egy olyan faktor, amit minden interjúalany megemlít. Chrobacsinszky Eszter szerint a férfiak általában félnek az intelligens nőktől; Kozák szerint pedig már az nagy könnyebbség, hogy „itt minden férfi értelmes.”

Takács Fruzsinának augusztusban volt „Mensa-esküvője”, Bogdán Richárd pedig arról mesélt, hogy egyre több Mensa-baba születik, sőt lép be a szervezetbe – azaz olyan fiatal, akinek szülei a Mensá-n belül ismerkedtek meg. Ennek oka Bogdán szerint a „szapioszexualitás”, a partner intelligenciájához való vonzódás.

A nők ilyen szempontból érzékenyebbek: míg az okos férfiak hajlamosak háttérbe szorítani partnerük eszét a külső kedvéért, az okos nők ritkán elégszenek meg náluk kevésbé intelligens társsal.

„Kevés kapcsolat bírja el ha a nő intelligensebb, mert a társadalom azt tanítja már gyerekeknek is, hogy a fiúknak intelligensebbnek kell lennie. Amennyiben kiderül, hogy nem így van, megpróbáljuk ezt nem kimutatni” mondja Takács Fruzsina.

Elmondta: az egyik tagjuk szerint, aki teszteket írat, ha párok érkeznek a tesztre, és a férfié sikerül jobban, az kirakja az asztalra az eredményt. Fordított esetben viszont mindenki zsebre vágja az eredményt, a nő sem beszél róla.

Amikor megírtam a tesztet, az én párom sem volt elragadtatva attól, hogy Mensás leszek” - mesélte Takács.

Szerinte nem könnyű különlegesen okos nőként érvényesülni. „A férfiak azt szeretik, ha felnéznek az eszükre. Én 16-18 éves koromból is emlékszem arra, hogy hogyan próbáltam magam butuskának beállítani, mert úgy mégiscsak egyszerűbb volt fiúkkal randizni. Ma sem kezdek el azzal dicsekedni, hogy én cserélem ki otthon a konnektort. Emiatt nem feltétlenül veregetik meg az ember lányának vállát, inkább furán néznek rá. Azt mindenkinek elmondhatom, hogy milyen szuper süteményeket csinálok, de ha fel tudom telepíteni a gépemet, az nem tűnik annyira menőnek, mert nekem nem azzal kéne foglalkoznom.”

A rendszeres Mensa-eseményeken is látszódik a 2:1-es arány, a férfiak javára. „Ennek ellenére én azt gondolom, hogy a Mensában érzésre több a nő, mint az egyéb olyan társaságokban, ahol azt feltételezhetjük, hogy kifejezetten magas intelligenciájú emberek vannak. Mint például a kutatásokban. Bár egyetemre sok nő jár, kutatói pályán például nagyon kevesen vannak” mondta Kozák.

Takács még nála is erősebben fogalmaz. „Akárhova mész el dolgozni Magyarországon, biztos, hogy kevésbé kapsz előléptetést, mert ha 160 centivel tűsarkúban tipegsz, akkor nem tartanak annyira szakszerűnek, mintha 180 centi vagy és öltönyt hordasz.”

Mikor azt kérdeztük tőlük, hogy éreznek-e különbséget a női és a férfi intelligencia között, mindannyian nemmel válaszoltak. Olivia hozzátette, hogy például az érzelmi intelligencia, amiben időnként észre lehet venni eltérést a nemek között, nem számít Mensa-szűrőnek: az IQ-val ellentétben, ami csak gyerekkorban fejlődik, az egész életen át tanulható. De azzal, hogy a férfiak általánosságban intelligensebbek lennének, nem értenek egyet.

Szerző: Rutai Lili

Kiemelt fotó: meo/Pexels.com

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom