Anasztázia Sevcsenko jogvédő az első, aki ellen Oroszországban vádat emeltek „nemkívánatos szervezetek” munkájában való részvételért. A 39 éves nő jelenleg házi őrizetben van, haldokló lánya mellé sem engedték ki a kórházba, és akár hat év börtönbüntetést is kaphat. Sevcsenko munkájáról, az orosz törvényekről és az Open Russiáról a civil szervezet alelnöke, Alexander Szolovjev beszélt az Átlátszónak. Szerinte ez sem véletlen, hogy nem őt, hanem Sevcsenkót fogták perbe: egy gyermekeit egyedül nevelő nő a társadalom egyik legsebezhetőbb tagja.

Az orosz hatóságok január 21-én tartottak házkutatást az Open Russia (Открытая Россия) nevű szervezet munkatársainál Rosztov-na-Donuban és Kazánban. A szervezet helyi koordinátora, Anasztázia Sevcsenko ellen hamarosan eljárás indult az orosz büntető törvénykönyv 284. szakasza alapján – azaz a „nemkívánatos szervezetekről szóló törvény” megsértése miatt.

Erre korábban nem volt precedens, de amennyiben végigviszik az ügyet, Sevcsenko akár hat év börtönbüntetést is kaphat.

Az orosz bűntető törvénykönyv e viszonylag új, 2015-ös cikke megkönnyíti az orosz hatóságok számára, hogy elhallgattassa az újságírókat és a civil szervezetek tagjait. A „nemkívánatosnak” nyilvánított szervezetek tagjait és támogatóit bizonyíték és megalapozott vád nélkül is börtönbe küldhetik.

Márciusban újabb döntés született Sevcsenko ügyében, ami június 17-ig meghosszabbítja a jogvédő házi őrizetét. Sevcsenko nem hagyhatja el otthonát, nem kommunikálhat a külvilággal, de nem mehet bevásárolni, és nem viheti iskolába két kisgyermekét, a nyolcéves Misát és a 14 éves Vladát sem.

Újságírómúlt és az aktivizmus

Sevcsenko huszonévesen költözött Rosztov-na-Donuba, Oroszország délnyugati csücskébe egykori férjével, aki a katonaságban szolgált. Mivel a város közel ezer kilométerre van Moszkvától, a Rosztovi körzetben és fővárosában, Rosztov-na-Donuban nagyon kevés az emberi jogokért küzdő aktivista és a független riporter, így a demokrácia törékeny lábakon áll, és virágzik a korrupció.

Sevcsenko újságíróként kezdett dolgozni, a női jogok és az LMBTQ közösség problémái foglalkoztatták, és minél több figyelmet próbált a kisebbségekre irányítani. Ahogy egyre többet írt a politikáról, egyre kevésbé nézték jó szemmel munkáját.

Hamarosan kirúgták az újságtól, mert féltek Putyin és barátai ügyeivel foglalkozni.

A nő ezután nem is folytatta az újságírást, hanem 2017-ben csatlakozott az Open Russiához. A szervezeten belül rövidesen régiós elnök lett. Emellett az Amnesty International-lel is együttműködött. A 2018-as elnöki kampány során koordinálta Ksenia Sobchak regionális központját, rendszeresen részt vett az ellenzéki gyűléseken.

Nem ez az első alkalom, hogy tevékenysége miatt Sevcsenko ellentétbe került az orosz kormánnyal: 2018-ban kétszer is pénzbírságra ítélték. Egy alkalommal akkor, amikor az Egységes Oroszország, azaz a kormánypárt vitáján az Open Russiát képviselte. Máskor pedig azért, mert egy szemináriumon azt tanította, hogy hogyan kérhetnek az orosz polgárok emberi jogi segítséget.

Alexander Szolovjev, az Open Russia alelnöke szerint sok aktivista Sevcsenkónál rejtőzött el, vagy tőle kért segítséget a hírhedten brutális orosz rendőrség elől.

Az LMBTQ-közösség üldözött tagjait és rokonaikat is gyakran befogadta ő maga, vagy segített nekik biztonságos szállást találni. Az Open Russia-nak az utóbbi években Rosztov volt a legproduktívabb régiója, Anasztáziának köszönhetően – mondta Szolovjev.

„Nagyon komolyak a vádak ellene. Azt állítják, hogy aláássa a kormányt. De hogyan? Azzal, hogy beszédeket mond tüntetéseken, hogy szemináriumokat tart?” – mondta Sevcsenko anyja, Tamara Vasilyevna a BBC-nek.

Az anyák haragja

Sevcsenko egyedül nevelte három gyerekét. Legidősebb lánya, a 17 éves Alina nyolc nappal a házi őrizet kezdete után súlyos betegen elhunyt. Országszerte tüntetéseket robbantott ki az, hogy az anyát nem engedték meglátogatni haldokló lányát.

Alina agya egy gyerekkori betegség miatt hat hónaposan megállt a fejlődésben. Egy speciális bentlakásos iskolában kellett elhelyeznie a családnak, hogy mindannyiuk biztonságát garantálni tudják. Az ilyen betegséggel élő fiatalok gyakran szenvednek légzési nehézségek miatt a folyamatos fekvéstől, ám a speciális iskolában nem kaphatnak gyógyszert, amivel ezt kezelni lehet – azokat kizárólag az anya veheti meg.

Mivel Sevcsenko házi őrizetben volt, mikor januárban a legidősebb lányának rohama volt, nem tudott gyógyszereket vásárolni neki. Alinát 31-én szállították a kórházba. Anyja csak pár órát tölthetett vele halála előtt, és közvetlenül utána vissza is kísérték a házi őrizetbe.

Az eset után Moszkvában és Szentpéterváron tömegek vonultak az utcákon, fekete szívet a ruhájukra tűzve, hogy megemlékezzenek Alináról, és a jogvédő elleni vádak ejtését követeljék.

Az Anyák haragjának tüntetéséről a BBC készített videóanyagot. „Arra kérem az Ügyész Urat, hogy ne mutasson fölösleges gonoszságot a családommal szemben. Hány áldozatra van még szükség ahhoz, hogy észrevegye, rossz úton jár? Megengedhette volna, hogy hamarabb találkozzak a lányommal, hogy megöleljem. Ha hamarabb értem volna a kórházba, megtehettem volna” – mondta február elején a bíróságon Sevcsenko.

Szolovjev szerint az orosz média próbálja úgy beállítani a történteket, mintha Sevcsenkó elhagyta volna Alinát – pedig Sevcsenko éppen a közelmúltban kérvényezte azt, hogy otthon kezelhesse lányát.

Szolovjev szerint az sem véletlen, hogy az orosz rendőrök két egyedülálló anyát büntetnek (a másik nőt azóta szabadlábra helyezték), hiszen ők a legvédtelenebb tagjai a társadalomnak.

Ez különlegesen kegyetlen dolog – mondta Solovyev, majd hozzátette, hogy akár őt magát is börtönbe csukhatnák ugyanezekkel a vádakkal.

Szolovjev felidézte, hogy mit mondott Sevcsenkó a nyomozónak, aki a kórházba is követte, és meggyanúsította azzal, hogy Ukrajnába emmigrál: „Ha el tudnám hagyni az országot a gyerekeim nélkül, már megtettem volna.”

A nő utoljára január 20-án posztolt a Facebookra, közvetlenül mielőtt őrizetbe vették – azóta nem érintkezhet a külvilággal. Helyette lánya mesél a közösségi médián furcsa életük apró pillanatairól (oroszul, de szerencsére a Facebook fordítója remekül működik).

A 14 éves Vlada a Facebookon köszöni meg az ajándékokat és az adományokat, amivel a családot segítik, továbbá beszél a mindennapjaikról és a bírósági látogatásokról.

A lány a Daily Storm című orosz nyelvű magazinnak mesélt arról, hogyan telnek a napjaik otthon. „Anya küzd a helyzettel, jógázik, takarít, filmeket néz, és sokat olvas. Különböző ételek főzésével kísérletezik, Mishával játszik, miközben én az iskolában vagyok” – mondta. Vlada és a nagymama járnak vásárolni, viszik a kisfiút iskolába és orvoshoz, intézik a háztartást.

Az Open Russia tevékenysége

Az Open Russia egy emberi jogokért küzdő szervezet. Először 2001 és 2006 között működött, majd 2014-től újra, a jelenleg Angliában élő Mikhail Hodorkovszkij vezetésével. Az üzletember 2005-től 2013-ig orosz börtönben ült pénzmosásért, sikkasztásért és csalásért. Civil szervezetek és több európai ország kormánya is tiltakoztak elítélése ellen, ami valószínűleg politikailag motivált volt. Hodorkovszkij szabadulása után rögtön emigrált, 2014-ben pedig újraalapította az Open Russia nevű szervezetet.

Az Open Russia tüntetéseket és szemináriumokat szervez Oroszországban; a szervezetet 2017-ben nemkívánatosnak minősítette az orosz kormány, és honlapját is blokkolta az országban.

Anasztázia Sevcsenkó mellett a szervezet több tagjánál tartottak házkutatást januárban, legalább hármuk ellen folyik jelenleg is eljárás. Sevcsenkó és a többi tag letartóztatása után az Open Russia felfüggesztette működését.

Szerző: Rutai Lili

Kiemelt fotó: Amnesty International