Gólyatábori balhéknak falazott Lattmann Tamás, most vakkomondorosan védekezik

lattmann1

 

Agyrém prémium szinten. Boszorkányüldözés. Ilyen és hasonló jelzőkkel illette a 2014-es egyetemi fegyelmi vizsgálatokat nyilvános Facebook-posztjaiban az ELTE jogi kar akkori oktatójaként Lattmann Tamás, a Botka-ellenes MSZP-s puccs kulcsszereplője. A gólyatábori botrányok során kiderült, hogy az egyszerű alázástól a nemi erőszakig tartó skálán szóródó attrocitások történtek számos neves egyetem nyári rendezvényein. Az egyik nagy vihart kavart táborban, ahol szexuális visszaélés is történt, Lattmann is jelen volt felügyelő tanárként – tudta meg az Átlátszó.

 

 

2014 augusztusában robbant a gólyatábor-bomba: az ELTE Tanító és Óvóképző Kara fónyódligeti gólyatáborában – mint utóbb kiderült, egy visszaeső erőszaktevő, aki fotósként dolgozott a szervezők megbízásából – megerőszakolt egy hallgatót. Az esetet büntetőeljárás követte, a tettest el is ítélték. Kapcsolódó cikkeink:

HÖK-botrány II.: „Nyáron már egy sör mellett röhögcsélünk a tőlünk idézett mémeken”

HÖK-botrány: Régóta profiloztak, már 2011-ben felbukkant a gólyalista

A fonyódligeti ügy hírei másoknak is bátorságot adtak elmondani a saját történetüket. A vallomások alapján készült újságcikkekből elég elborzasztó kép rajzolódott ki a leendő értelmiségről: az elsőéveseket idősebb hallgatók alázzák, szexuálisan kihasználják a gólyatáborokban.

Az ELTE jogi karát érintő sztorit egy Mira álnevű hallgató osztotta meg az Index-szel. A lány a 2013-as gólyatábort a korábbi cikkekben ismertetett klisék szerint mutatta be: szexuális jellegű játékok és erős ivászat már az első napon. A fiatal nő viszonylag korán nagyon rosszul lett, gyanúja szerint valamit keverhettek az italába.

Visszavonult a szobájába, egy időre kiesett az eszmélete is. Később arra ébredt, hogy az ágyon fekszik, egy férfi hallgató ül rajta és önkielégítést végez. Mira bejelentést tett a szervezőknél, de feljelentést nem, ráadásul ott maradt a rendezvényen, csak ahhoz ragaszkodott, hogy az elkövetőt küldjék haza.

Most ezt a magatartását fordítja ellene Lattmann. Aki az Átlátszónak nyilatkozva azt is elmondta, ő maga is részt vett ezen a rendezvényen. Jogászian nyakatekert módon fogalmazva azt fejtegette munkatársunknak, hogy

“Kitartok amellett ma is, hogy a cselekmény büntetőjogi megítélése nem egyértelmű, ebből következően pedig más személyek magatartási kötelezettségei sem.”

Méghozzá azért, mert a jog a büntetőeljárás megindításához a szexuális bűncselekmények alapeseteiben megköveteli a magánindítványt. Márpedig Mira nem tett feljelentést – ezért nem lehet bűncselekményről, például szexuális kényszerítésről beszélni.

 

lattmann3

 

Jogász vagyok, nem moralista – fogalmazott Lattmann. Aki szerint büntetőeljárás hiányában azt sem tudni biztosan, hogy mi történt a zárt ajtók mögött.

Szerinte kétséges az is, mennyire viselték meg a hallgatót a történtek. Az ő megfogalmazásában:

“A cselekmény hatásának az áldozatra gyakorolt szerencsésen csekély jellegére utalt a tény, hogy a hallgató ott maradt a többnapos buliban, miközben a randidrog bevetése utólag sem nyert igazolást.”

Lattmannról a napokban derült ki, hogy tavaly heteken keresztül az MSZP és a DK közös miniszterelnök-jelöltjének érezte magát. Erre a szerepre Tarjányi Péter biztonságpolitikus, a Zoom.hu kiadója kasztingolta, állítólag MSZP-s felkérés alapján. Most pedig a Tarjányi által tető alá hozott Magyar Progresszív Mozgalomban kapott kulcsszerepet.

A mozgalom kimondott célja Botka Lászlónak, az MSZP „hivatalos” miniszterelnök-jelöltjének a megbuktatása – a bátran pártpuccsnak nevezhető események részleteiről a nyomtatott HVG írt a héten alapos elemzést.

Éppen eme új szerepe miatt lett most érdekes Lattmann két évvel ezelőtti véleménye a gólyatábori botránysorozatról – ezt érdeklődésére mi is hangsúlyoztuk neki telefonbeszélgetésünk során.

Az Átlátszónak nyilatkozva az ELTE akkori oktatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense ma is kitart akkori Facebook-posztjai igazsága mellett: úgy véli, hogy az ELTE jogi kari vezetése boszorkányüldözést folytatott a gólyatáborokat szervező hallgatók, az úgynevezett instruktori kör tagjai ellen.

Érdemes a teljes Facebook-beszélgetéseket böngészni, olykor elég macsó a hangvétel, például amikor a résztvevő hölgyek ottfelejtett alsóneműinek utólagos felhasználási lehetőségeiről értekeznek a csevegők.

Lattmann most azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy nem az egyetemi tényfeltárással van gondja, sőt, azt ő maga is szorgalmazta. Azonban úgy véli, hogy az utólagos vizsgálatok során nem volt cél a tényleges felelősök megtalálása és szankcionálása: például “Mira” ügyében sem vették elő az elkövetőt, arra a suta érvre hivatkozva, hogy gólyatábori résztvevőként még nem volt hallgatói jogviszonya.

Holott, mondja most Lattmann, az illetőt „a bűncselekmény esetleges hiánya esetében is súlyos etikai vétség miatt el kellett volna távolítani a karról.”

Lattmann szerint sokkal inkább a gyors példastatuálás lehetett a kari vezetés célja. Éppen a TÓK-os erőszak botránya miatt – esetleg elejét véve a lehetséges kártérítési követeléseknek.

Más forrásból is úgy tudjuk, hogy nézetkülönbség volt akkoriban Lattmann és a jogi kar vezetése, fegyelmi bizottsága között: voltak, akik egyenesen a nyilvános facebookos posztjai átgondolására kérték fel az oktatót.

A feszültség nem enyhült, Lattmann 2015 végére beleegyezett “oktatói jogviszonyának a kari vezetés által szorgalmazott közös megegyezéssel való megszüntetésébe”, illetve fontosnak tartotta közölni, hogy

„Nem azért dolgoztam az intézménynek 2012 óta fizetés nélkül, hogy ilyenekhez asszisztáljak, vagy kénytelen legyek jó képet vágni hozzá. Attól sem kellett aggódnom, hogy megélhetésem veszélybe kerül, hiszen főállású jogviszonyom amúgy is az NKE-n volt, valamint 2016-tól dolgozni kezdtem Prágában is.”

Lattmannra mint „jó fej, fiatal tanárra” emlékezik számos volt hallgatója – akadnak, akik szerint ez is okozhatta a várhatónál nagyobb empátiáját a szervezők, hallgatói önkormányzatosok, őket a fegyelmi bizottság előtt képviselő, nem sokkal korábban még szintén joghallgató ügyvédek irányába.

Az ELTE ÁJK végül hallgatói viszonyokat felfüggesztő, illetve két esetben megszüntető határozatot hozott.

Nem csak Mira ügyében, hanem az obszcén dalárda miatt is eljártak (a szervezők énekeltették a gólyákat). Ezt megint csak túlzásnak tartja Lattmann a mai napig, mondván, harmadéves lány hallgatót függesztettek fel két félévre „csak azért, mert kiosztott egy dalos könyvet”.

Csakhogy ezek nem mindennapos, vicces nóták. Idézhetetlenül mocskos szövegűek, akit érdekel, itt (ez a durvább) és itt beleolvashat. Az egyik versikében – a Beatrice 8 óra munka számának átköltése – egy bekezdés mintha épp Mira esetéről szólna: öntudatlan partnerrel közösülést ír le a szerző keresetlen szavakkal.

Lattmann szerint nagy különbség azonban, hogy a hivatalos daloskönyvet idézi/énekelteti-e egy szervező, ami kevésbé durva és évtizedek óta változatlan szövegű, vagy az úgymond magánszerzeményeket. Ő például úgy tudja, hogy az utóbb felfüggesztett hallgató a hivatalos nótákat preferálta.

2008-ban történt már egy pesti jogász gólyabálos balhé, akkor az egyik kereskedelmi televízió mutatott be lenge öltözetű mulatozókról felvételeket. Ekkor döntött úgy a hallgatói önkormányzat a kari vezetés támogatásával, hogy oktatók is jelenjenek meg a táborokban.

Olyan tanárokat kerestek a feladatra, akikkel a hallgatók szót értenek ugyan, de maguk nem balhésak, iszákosak. 2008-2014 között néhány munkatársával váltott műszakban, a jogi kari gólyatáborok megszüntetéséig Lattmann részt is vett valamennyi rendezvényen egy-egy teljes nap és éjszaka erejéig.

„Soha nem tapasztaltam vállalhatatlan visszaéléseket, balhékat. Ezzel szemben azt igen, hogy a szervezők minden tőlük telhetőt megtettek.”

Ezt mondja Lattmann most az Átlátszónak. A “Mira”-féle esemény éjszakáján pont jelen volt, de neki akkor nem tűnt fel semmi, mert ő „a közösségi tereken volt, nem a hallgatói hálóhelységek környékén”.

Csak másnap észlelte, hogy a szervezők a biztonsági kamerák felvételeit nézik. Kérdésére a jelen lévő HÖK-vezető azt válaszolta, hogy lopás történt az egyik szobából, ennek nyomát vizsgálják – vagyis Lattman szerint átverte.

Érdeklődésünkre a docens most azt mondta: mivel Mira nem tett feljelentést, az általa elmondottak az intim szférája részét képezik. Éppen ezért lehet, hogy éppen a HÖK-ös járt el helyesen, amikor nem közölte vele azonnal, hogy mi történt.

„Ám a későbbiekben azért lett volna ideje ezt átgondolni, és a kari vezetés irányában később jeleznie kellett volna, függetlenül az eset büntetőjogi minősítésétől.”

Rádi Antónia

 

tetszett_a_cikk3