Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke, és a kormánykoalíciót alkotó pártok elnökei mindannyian nők. Változatos a családi hátterük, de az összeköti őket, hogy fontos és modern elképzeléseik vannak hazájuk jövőjét illetően. Portré a Finnországot irányító öt nőről. 

Miután Antti Rinne, az előző finn miniszterelnök a postássztrájk második hetében lemondott, utóda, Sanna Marin szinte minden portálon címlapra került a világon, mint az ország legfiatalabb női miniszterelnöke, és a világ legfiatalabb államfője. A finn girlpower azonban nem csak elnöki: mellette áll a kormánykoalíció négy pártjának női vezetője, négy női miniszter is, és egy egyenlőséget, diverzitást és nőket támogató politikai rendszer.

A finn miniszterelnök és a négy pártelnök átlagéletkora 37,4 év, követőik száma az Instagramon a 166 ezret is meghaladja. Különböző családi háttérből számaznak: homoszexuális és munkanélküli szülők gyerekeként, vagy a finnországi svéd kisebbség tagjaként nőttek fel. Az ország különböző részein születtek, és különböző egyetemeken szereztek diplomát. Mindannyian fontosnak tartják a környezetvédelmet, valamint az oktatás szerepét, és mosolyogva osztják meg mindennapi tevékenységeiket a szavazókkal a közösségi médián. Finnország a nemek közötti egyenlőség és a fiatalok politikai szerepvállalása terén is példaértékű.

A finn politikai rendszer is segít abban, hogy a nőknek legyen helye

A 2018-as Global Gender Gap Report, a nemzetközi, nemek közötti különbséget oktatási, gazdasági, politikai és egészségügyi tényezők mentén mérő kutatás szerint Finnország egyenlőség tekintetében a világon a negyedik legjobb. Az 1-es skálán 0,821 pontot kapott, ami bőven a nemzetközi átlag (0,68) fölött van. Magyarország kevéssel az átlag alatt, 0,674 ponttal a 102. helyen áll Malajzia és Kína között.

A finn miniszterekből és a miniszterelnökből álló Államtanácsban jelenleg 20 nő és 7 férfi van. Mi több, a 200 tagos parlament képviselőinek 47 százaléka nő.

Finnország egyike azoknak az országoknak, amiket az European Institute for Gender Equality (EIGE) nemi szempontból egyenlőként tart számon Belgium, Spanyolország és Svédország mellett. Az EIGE nők politikai befolyására vonatkozó indexén Finnország 66,7 pontot kapott, ezzel Európában a harmadik helyen áll. Magyarország a maga 20,6 pontjával sereghajtó az Unióban.

Finnországban 1987-ben vezették be az Equality Act-ot, amit azóta számtalanszor korszerűsítettek. Legutóbb 2015-ben, diszkriminációellenes szempontokat figyelembe véve módosították. Az Equality Act többek között azt is kimondja, hogy minden kormányzati bizottság, tanácsadó testület, munkacsoport és minden előkészítő, tervező és döntéshozó testület tagjainak legalább 40 százalékának nőnek, illetve minimum 40 százalékának férfinek kell lennie  – kivéve azokat az intézményeket, amiknek tagjait szavazás után nevezik ki. Tehát az országban működik egy kvóta-rendszer.

Finnország amúgy történelmileg a genderszempontból legegyenlőbb országok között van: a világon elsőként szavazhattak itt a nők, 1906-ban.

Sanna Marin

2003-ban volt először Finnországban nő a miniszterelnöki poszton: Anneli Jäätteenmäki 68 napig volt a kormány élén. 2010 júniusától pedig kereken egy évig Mari Kiviniemi. Hazájában Sanna Marin a harmadik a sorban, és a világon annak a maréknyi női politikusnak az egyike, akik vezető pozicióban vannak Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök, Evelyn Wever-Croes, Skócia első minisztere, Carrie Lam hongkongi kormányzó és Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke mellett.

Sanna Marin 1985-ben született Helsinkiben, anyjával és az ő női partnerével élt. Közigazgatás-tudomány területen szerzett diplomát, 2012-ben kezdte politikai karrierjét, amikor Tampere városi tanácsának tagjává választották. 2014-ben a Finn Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese lett, majd 2015-ben parlamenti képviselő, és 2019. júniustól decemberig közlekedésügyi miniszter volt.

Kiáll az emberi jogok és az egynemű párok jogai mellett, fontosnak tartja a környezetvédelmet és az emberi szabadságot. Kinevezéséhez Hillary Clinton is gratulált Twitteren.

Jelenleg férjével és gyerekével él a dél-finnországi Tamperében, a fővárostól 180 kilométerre.

Li Andersson

 

Li Andersson 32 évesen a Finn Baloldali Szövetség párt elnöke, a finn parlament és a Turku Városi Tanács tagja. 2019 júniusa óta oktatásügyi miniszter.

1987-ben született, apja művész, anyja újságíró. Nemzetközi jogot tanult, emberi jogokra és menekültügyre specializálódva. 2010-ben diplomázott az Åbo Akademi Egyetemen.

Az iskola előtti felkészítésre, a tankötelesség utáni kisegítő lehetőségre és a felnőttoktatásra is koncentrálva sokkal több pénzt akar az oktatásra költeni, mint az eddigi miniszterek tették. Támogatja a második idegen nyelv tanítását, a nemsemleges katonaságot, az állat- és a környezetvédelmet.

Katri Kulmuni

 

Szintén 32 éves tagja a finn parlamentnek Katri Kulmuni. A Finn Centrum Párt elnöke, 2015 óta a parlament tagja, a Tornio Városi Tanács elnöke, a Rinne-, majd a Marin-kormány pénzügyminisztere.

1987-ben született Tornioban, a Lap University-n nemzetközi tanulmányok alapszakot, majd szociológia mesterképzést végzett. 2010 és 2011 között Paavo Väyrynen külkereskedelmi és fejlesztési miniszter sajtósaként dolgozott. A 2015-ös parlamenti választásokon a lappföldi tartományból delegálták.

Fontosnak tartja, hogy Finnország 2035-re karbonsemleges legyen, és úgy gondolja, hogy a nagyvállalatokat kell bevonni a változáshoz.

Maria Ohisalo

A Zöld Liga elnöke, Maria Ohisalo 34 éves, június óta az ország belügyminisztere. 2017 óta Helsinki Városi Tanácsának tagja, 2019 óta parlamenti képviselő.

Szegény helsinki családból származik: apja alkoholista volt, és szülei munkanélkülisége miatt Ohisalo egy évet menedékházban töltött gyerekként. Társadalomtudomány szakon tanult a Helsinki Egyetemen, ott szerezte mesterdiplomáját is 2011-ben. A University of Eastern Finland-on szerezte meg szociológus doktori képesítését.

Ohisalo az élelmezési segélyeket és a hosszútávú hajléktalanságot vizsgálta a fővárosban és az Eastern Finland Egyetemen, valamint kutatóként dolgozott az Y Alapítványnál.

2008 óta a Zöld Liga tagja, 2012-ben a Helsinki Tanács helyettes tagja lett, és már 2015-ben is csak száz szavazat választotta el attól, hogy a parlamentbe kerüljön. Szabadidejében szeret Nintendo-n játszani, korábban versenyszerűen atletizált és biciklizett.

Anna-Maja Henriksson

 

A Swedish People’s Party of Finland elnöke és 2007 óta a finn parlament tagja az 55 éves Anna-Maja Henriksson. 2011 és 2015 között az ország igazságügyi minisztere volt, és idén júniusban újra megkapta ezt a tisztséget.

Finnországban a svéd kisebbséghez tartozik, és ő az első nő, akit a svéd nyelvűek pártjának elnökévé választottak. Nagyon fontosnak tartja az oktatás és az egyetemisták támogatását, valamint rugalmasabbá tenné a szülői szabadságot.

Kiáll az emberkereskedelem ellen, és a kisvállalkozások mellett, továbbá fontosnak tartja a svéd nyelv megőrzését Finnországban. Nagyon fontosnak tartja az Európai Unió sikeres működését, de a jogállamiság megvalósulásának mértékétől tenné függővé az uniós támogatások mennyiségét.

 

Fiatalok, sokszínűek és határozottak: női politikusok új generációja lépett színre a világban

Női politikusok új generációja jelent meg a világpolitika színpadán az utóbbi években. Ráadásul nagyon sokszínűek: vannak köztük fiatalok, leszbikusok, kisebbségek képviselői, ifjú anyák kisbabával, és olyanok is, akik a szegénységből küzdötték fel magukat a politikai elitbe. Kik ők, és miért fontos a színre lépésük?

Rutai Lili

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!