Bezárás
Feminizmus

A Goethe Institut a nők választójogának századik évfordulóját ünnepli egy kiállítással

Frauentitat

A FRAUenTITÄT To Go vándorkiállítás budapesti megnyitóján a szüfrazsettek előtt tisztelgett az intézmény. Még ma is aktuálisak azok a témák, amelyek a nemek egyenjogúságát és a női választási szabadságot érintették egy évszázaddal ezelőtt – hirdetik.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Németországban, Ausztriában és Magyarországon is a női választójog 100. évfordulóját ünnepeljük idén. 1919-ben Németországban január 5-én, Ausztriában február 16-án, itthon pedig április 7-én szavazhattak először nők.

A százéves női választójog témájából kiindulva a budapesti Goethe Institut Ungarn könyveken, albumokon és magazinokon keresztül mutat be meghatározó, kurrens témákat a nők társadalmi helyzetét illetően a német és európai kultúrában a politika, a mindennapi élet és a művészet területéről.

“A Goethe-Institut a Német Szövetségi Köztársaság világszerte tevékeny kulturális intézete. Célja, hogy elősegítse a német nyelv elsajátítását és a nemzetközi kulturális együttműködést.” – olvasható az intézet honlapján.

A német alaptörvény, és a nők, akik az egyenlőségért harcoltak

Németországnak van még egy ünnepelnivaló évfordulója: pont 70 évvel ezelőtt készült el az ország alkotmánya, a Grundgesetz, aminek harmadik cikkének második bekezdése kimondta, hogy a nők és a férfiak jogilag egyenlőek az országban.

Dr. Evelin Hust, a budapesti Goethe Institut Ungarn igazgatója a FRAUenTITÄT To Go kiállítás megnyitóján ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az Grundgesetz elkészítésében négy nő is részt vett: Dr. Elisabeth Selbert, Friederike Nadig, Dr. Helene Weber és Helene Wessel 65 férfi között harcoltak a női jogokért.

Bár kevesebb, mint tíz százalékát tették ki a bizottságnak, mégis sikerült végigivinniük tervüket, amit eleinte sok férfi tag ellenzett. Az alkotmányba foglalt egyenlőségről végül a feleségeken keresztül győzték meg őket.

A német alkotmányba 1994-ben került még egy fontos kiegészítés, ami kimondja azt, hogy a nők férfiak egyenlőségét elő is fogja segíteni az ország. Hust ennek ellenére megjegyezte, hogy mind Magyarország, mind Németország az Európai Uniós átlag alatt teljesít ilyen téren, a gender pay gap, azaz a nemek fizetésének különbsége, és a pink tax, azaz a női termékekre kivetett extra adó alapján is. Egyik ország sem jár élen a női politikusok arányában sem.

Miért fontos egy mozgó kiállítás a nők döntéseiről?

Hust emlékeztetett arra, hogy nem csak országról-országra változnak ezek az adatok, de országokon belül is: a város-vidék különbség is fontos. Ezért kifejezetten jó lehetőség az, hogy a Goethe Institut kiállítása bejárja Magyarországot: Budapest után Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben, Szombathelyen, Kecskeméten, Szegeden és Egerben lesz látható az intézet partnerkönyvtáraiban.

A FRAUenTITÄT kiállítás, aminek címe magyarra fordítva női entitást, női létet jelent, ezeket az évfordulókat ünnepli, de közben felhívja a figyelmet arra is, hogy a nők az utóbbi száz évben az élet nem minden területén tudtak szabadon választani. A kiállított könyvek, magazinok és illusztrációk arra hivatottak, hogy kortárs perspektívából és női szemmel mutassák be a politika, a mindennapi élet és a művészet témáit.

A FRAUenTITÄT célja az, hogy megkérdőjelezzük a női választások fontosságát, és hogy belelapozzunk a különböző női választások irodalmába – nem csak a hivatalos választásokat, hanem a női döntéseket is értve ezen.

“A szabad választás ma valóban a női identitás elválaszthatatlan része? Magyarországon? Európában? A világban? Vajon a női perspektívák egyenrangúak-e más uralkodó perspektívákkal?” – teszik fel a kérdéseket.

Frazon Zsófia, a kiállítás megálmodója és kurátora beszédében feltette a kérdést: vajon ugyanannyira akarják a nők és a férfiak a nemek közötti egyenlőséget, ugyanannyit tesznek érte?

Az Institutban, ahol jelenleg nőkről szóló könyvek vannak kiállítva, egyértelműen jelentőségteljesek a nők, de ez nem feltétlenül van így más kiállítótermekben, vagy a művészet és az élet sok más területén. Egy ilyen, nőközpontú kiállítás még kvázi különlegesség itthon.

Könyvek három témában

A női központú könyvek, amik alapvetően a kiállítás magját képezik, három kategóriában vannak elhelyezve: politika, élet, művészet. Az első kategóriában van például az Ich habe etwas zu sagen (Van valami mondanivalóm) című könyv Angeline Jolie-val a borítón, a Frauenbewegung und feminismus ( Nőmozgalmak és feminizmus) kézikönyv, és a Damen wahl! 100 Jahre Frauenwahlrecht ( A nők választanak! A női választójog 100 éve) című könyv is.

Az élet kategóriában szexualitással foglalkozó könyvek találhatók, példál Sexuell Verfügbar (Szexuálisan elérhető) című antiszexista könyv, regények, például a Nichts, was uns passiert (Semmi, ami velünk történt), ami egy nemi erőszak következményeit írja le, de gazdasági fejtegetések is, például a Sheconomy, aminek címe az angol női névelőből és az angol gazdaság szóból áll.

Két magyar könyv is található ezen a részlegen: Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant című történelmi könyve a második vilgháborús szexuális erőszakokról, és Al Ghaoui Hesna háborús tudósító Félj bátran című bibliográfiai fejtegetése a félelemről.

A művészeti részlegen pedig a Teufelsweiber: 100 Frauen, die die Welt auf den Kopf stellten (Ördögi Nők: 100 nő, akik a világot a feje tetejére állította) című gyűjtemény és a Jeder hier nennt mich Frau Bauhaus: Das Leben der Ise Frank. (Itt mindenki a bauhaus asszonyának nevez. Ise Frank élete.) című bibliográfiai regény találhatóak többek között.

A kiállítás gyakorlatilag ebből a három blokkból áll: a könyveket, amik az szendvicsállványokon állnak, érdemes végiglapozni. A szüffrazsettek előtt tisztelegnek ezek a fa állítmányok – az utcai aláírásgyűjtéshez, megmozdulásokhoz használtak ilyet egy évszázada. Az egyik oldaluk könyvespolcként üzemel, a másik oldalukon magyarázó szöveg olvasható magyarul és németül a három témáról.

A FRAUenTITÄT-hez kapcsolódik egy webdosszié, amit a bemutatón Kiss Noémi ismertetett. A dossziéban női szemmel mesélnek különböző helyzetű emberek menekültkérdésről, női artistákról, önkéntességről, szülésről.

A szórakoztató írásokat kutatások és saját tapasztalatok alapján írta például Feischmidt Margit kulturális antropológus, Zakariás Ildikó szociológus, Bakos Piroska,  újságíró és Kiss Noémi író, műfordító.

A webdosszié a Goethe Institut honlapján elérhető ingyen, a kiállítás pedig az intézmény Ráday utcai könyvtárában tekinthető meg szintén ingyenesen november 3-ig, majd november 11. és december 2. között Székesfehérváron, december 9. és január 4. között Veszprémben, január 13. és február 3 között Győrben, február 10. és 29. között Szombathelyen, március 3. és 31. között Kecskeméten, április 3. és 30. között Szegeden, és végül 2020. szeptember 14-től 30-ig Egerben lesz látható.

Rutai Lili

Címlapkép: Kerekes Zoltán © Goethe-Institut Budapest (az intézet engedélyével felhasználva)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom