Bezárás
Kemény csajok

Mindössze 24 százalék a női képviselők aránya a fővárosban

Az alpolgármesterek 26, a képviselők 24, és a polgármesterek 8 százaléka nő a fővárosi önkormányzatokban. Kiszámoltuk, hogy melyik kerületben a legjobb és a legrosszabb a nők aránya, és párhuzamot vontunk más magyar politikai intézetek arányaival. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A képviselő-testületek

A fővárosi önkormányzatok képviselő-testületeiben összesen 97 nő ül – az összes (404) képviselő pontosan 24 százaléka. Arányaiban a legjobb a fideszes XX. kerület, ahol a nők aránya kis híján 50 százalék, a legrosszabb pedig az ellenzéki XVIII. kerület, ahol az 5 százalékot sem éri el a női képviselők aránya. De közel áll hozzá az ellenzéki IV. kerület is, ahol pontosan 5% ez az arány.

A budapesti önkormányzatokban bő kétszer akkora az aránya a nőknek, mint a parlamentbe 2018-ban beválasztott képviselőknek, ami 11,6 százalék. Mitöbb, csak két olyan önkormányzat van, ahol a parlamenti aránynál kisebb a női képviselők aránya: a IV. és a XVIII. kerület.

Az átlag alatt van (lentről felfele) továbbá a fideszes XVI. kerület (12%), az ellenzéki III., VIII. és a független XXIII. kerület 18 százalékkal, az ellenzéki XV. és a fideszes XVII. kerületek 19 százalékkal, a fideszes XXI. kerület (21%) és a XXII. kerület (23%).

Az átlagon, azaz 24 százalékon van a fideszes X., az ellenzéki XI. és XIX. kerület.

Az átlag felett van pedig az ellenzéki II. kerület (25%), az I. és a IX. kerület 19 százalékkal, a VI. és a XIV. kerület 29 százalékkal, a fideszes XII. kerület (35%) és az ellenzéki XIII. (36%), a fideszes V. és az ellenzéki VII. fej-fej mellett 42 százalékkal, és persze a fideszes XX. kerület.

Ha pedig számszerűsíteni szeretnénk az adatokat: átlagosan 4,2 női képviselő van minden testületben. A legkevesebben a XVIII. és IV. kerületben vannak a nők: mindkét helyen egyedül. A legtöbben pedig a VIII. kerületben vannak, ahol 17 tagból 8 nő.

Alpolgármesterek és polgármesterek

Alpolgármesterek számában a fideszes V. kerület jár az élen: itt három alpolgármesterből mindhárom nő. A fideszes XXII., az ellenzéki XI. és VII. kerületekben kettő-kettő női alpolgármester van.

Egy női alpolgármestere van a IV., VI., VIII., IX., XIII., XIV. és XV. kerületnek, valamint a fideszes XII., XVI., és XX. kerületeknek.

És nincs női alpolgármestere az ellenzéki I., II., III., XVIII., XIX. kerületeknek, a független XIII. kerületnek és a fideszes X., XVII. és XXI. kerületeknek.

Százalékokban számítva az összes budapesti alpolgármester 26 százaléka nő.

A budapesti kerületek közül három választott októberben női polgármestert: az ellenzéki I. kerületben V. Naszályi Márta, a XI.  kerületben Baranyai Krisztina és a XV. kerületben Németh Angéla nyert. Ezzel a fővárosban a női polgármesterek aránya 13%.

Hogy összehasonlítási alapunk legyen, bevontuk a megyei jogú városokat is: a 23 megyei jogú város közül szintén kettőnek van női polgármestere: Kecskeméten a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia, Tatabányán pedig az ellenzéki Szücsné Posztovics Ilona. Így itt az arány pontosan ugyanolyan, mint a fővárosi önkormányzatok esetében.

Összehasonlításképpen: az európai és az országgyűlési választások

Jelenleg a nők világszerte (Ruanda, Kuba és Bolívia kivételével) kisebb arányban vannak jelen a nemzeti parlamentben és a törvényhozásban, mint a férfiak. A változtatás szándékával 2015-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elfogadta a 2030 Agenda for Sustainable Development listát, ami 17 fenntartható fejlődési célt tartalmaz. Ebben célként szerepel a minőségi oktatás és az éghajlatváltozás elleni fellépés mellett a nemek közötti egyenlőség is. Ennek két fontos részét emeli ki az ENSZ: a nők arányának növelése a fontos üzleti poziciókban és a politikában, a nemzetközi és nemzeti parlamentekben.

Bár azóta minden szférában javult a nők aránya és helyzete is, a Council of European Municipalities and Regions kutatása szerint csak 107 év múlva valósulhat meg valódi nemek közötti egyenlőség az európai politikában, ha ebben az ütemben haladunk tovább.

A jelenlegi budapesti helyzet kedvezőbb a 2018-as választásokhoz képest, amikor a parlamentben a nők aránya csak a 11,6 százalékot érte el – és ezzel Magyarország a világon 149. helyre csúszott a nők politikai szerepvállalása szempontjából, és az Európai Unió sereghajtója lett.

A 2019-es áprilisi európai parlamenti választáson lényegesen jobb volt a magyar nők aránya: a nemetközi átlaghoz (39%) nagyon közel került Magyarország 38 százalékkal. Ennek az oka szakértők szerint lehet az, hogy az Európai Parlament „nőbarátabb” környezet, mint a nemzeti országgyűlés, de az is, hogy a szavazók egy ilyen másodlagos szavazáson hajlamosabbak a szívükre hallgatni, szimpátia alapján szavazni – írj a Transparency International Magyarország blogján Mikola Bálint, a TI Magyarország projektmendezsere.

Zorigt Burtejin politológus a Qubit cikkében ugyanezeket az okokat nevezi meg: az EP-t barátságosabb, családiasabb környezetnek tartják, illetve itt a választásokkor nincs akkora versengés a pártok képviselői között.

Fontos azonban megjegyezni, hogy önmagában sem a fővárosi szavazók, sem pedig az önkormányzati választások alapján nem lehet következtetéseket levonni az egész ország generál választómoráljára a női jelöltekkel szemben. Az, hogy az önkormányzati választásokon a nők nagyobb sikerrel szerepeltek, nem jelenti azt, hogy a 2022-es választások után a parlamentbe is hasonló arányban kerülhetnek be a nők.

Viszont ha mégis erre következtetnénk, és két év múlva a női országgyűlési képviselők aránya 24 százalékra emelkedne, Magyarország a 70. hely körül lehetne a világranglistán, Kína, Szlovénia, Szomália és Örményország közelében.

Rutai Lili

A címlapképet alkotó fotók forrása: a budapesti kerületek honlapjai. 

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom