Vidéki csajok

Zaklatás, egyenjogúság, gyerekvállalás, üvegplafon - az átlátszós nők lázadása a macsó magyar diskurzus ellen. Mert tudjuk, hol van a helyünk.

Családon belüli erőszak

Amikor vér folyik, már késő! – civil szervezetek kampánya a családon belüli erőszak ellen

Az utóbbi hetekben nagy sajtónyilvánosságot kapott családi tragédiák kapcsán összefognak a nő- és áldozatvédő szervezetek Magyarországon, hogy felhívják a figyelmet a renszer hiányosságaira, és a családon belüli erőszak megelőzéséhez szükséges lépésekre. 

A Parlament.hu statisztikái szerint Magyarországon hetente egy nőt meggyilkol a partnere vagy volt partnere. Ugyanezen dokumentum szerint egy nőnek nyolcszor annyi esélye van arra, hogy férje vagy élettársa ölje meg, mint hogy egy idegen; minden ötödik nő él vagy élt már bántalmazó kapcsolatban; életük során a nők 20 százaléka szexuális erőszak áldozata lesz, és további 20 százalékuk ellen megpróbálnak elkövetni szexuális erőszakot; illetve az összes nemi erőszak 71 százalékát ismerős, családtag követi el.

Hiába a borzasztó statisztikák, a magyar hatóságok nem járnak az élen a megelőzésben vagy a tettesek elítésében.

Bár a rendőrség augusztus 26-án kiadott közleményében azt javasolja, hogy akit fenyegetnek, bántalmaznak, zaklatnak, az haladéktalanul tegyen bejelentést a 112-es központi segélyhívón, sok nő valódi tettek helyett a kapitányságon csak olyan tanácsokkal találkozik, hogy béküljön ki a bántalmazóval, vagy veresse meg őt – számoltak be a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és a Patent munkatársai is, akik az áldozatokkal beszélnek a segélyhívó vonalakon, és találkozókon.

A rendőrök sok esetben újra és újra elmondják az érintetteknek, hogy addig nem tudnak semmit sem tenni, amíg vér nem folyik – pedig akkor már nyilvánvalóan késő. Mert a vér után mit tud tenni a rendőrség a budai vagy az andornaktályi családért? Vagy azért a hetente egy nőért, akit a partnere, vagy expartnere gyilkol meg?

A rendőrség augusztusi sajtóközleménye kitér arra is, hogy “a rendőrök akkor tudnak hathatósan fellépni, ha a sértett vallomást tesz zaklatója, bántalmazója ellen”, viszont amíg a rendőrök nem tudják garantálni a sértett biztonságát, addig neki nem feltétlenül van erre lehetősége.

Az “Amíg vér nem folyik” felhívás szervezői szerint a rendőrök nem ismerik fel a figyelmeztető jeleket, és az erőszakos kapcsolat sajátosságait nem veszik figyelembe. Ezt mutatja az is, hogy nincsenek tekintettel arra, hogy a bántalmazó jelenlétében nem elvárható az, hogy a bántalmazott partner vallomást tegyen.

Ha az áldozat a feljelentést követően is egy fedél alatt kénytelen élni a bántalmazóval, akkor pontosan tudja, hogy megtorlásra számíthat – és a legtöbb esetben nincs más lehetősége a bántalmazottnak.

A Patent Egyesület legújabb kutatásában olyan nők szólaltak meg, akiket az állami hatóságok cserbenhagytak: “Nyolc évet kellett várnom, hogy ki legyen mondva, hogy a volt férjem egy bántalmazó. De ezen a ponton sem azért kellett börtönbe mennie, mert engem folyamatosan vert, hanem mert egy idegen férfit megvert az utcán. Most, hogy börtönben van, reménykedhetek a nyugalomban.” 

Hasonlóan kilátástalan és nehéz helyzetről számolt be egy Karolina álnevű nő 2019 januárjában az Átlátszónak is egy hajléktalanszállón – ő pár héttel korábban menekült el a férje elől, és olyan műtétekre várt, amik talán rendbe hozhatják a családon belüli erőszak miatt elszenvedett belső sérüléseit. A rendőrség rajta sem segített.

Függőség, bántalmazás és lerombolt önbecsülés – két nő útja a hajléktalanság szélére, és vissza

A magyar kormány nagy erőkkel próbálja eltüntetni a hajléktalanokat az utcákról, a propagandasajtója pedig címlapon hangolja ellenük a közvéleményt. Az újonnan kelt szigor nyomán tavaly októberben egy 61 éves nő volt az első, akit bevittek a Gyorskocsi utcába azért, mert az utcán él.

A megölt nők már nem fognak szülni

“A család eszményét maga a családon belüli erőszak szentségteleníti meg, nem pedig annak néven nevezése”mondta Antoni Rita a családon belüli erőszakra figyelmet felhívó tüntetésen.

Szeptember 14-én a Kossuth Lajos téren a SzabadNem blog, a Nőkért Egyesület és a Like Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közösen rendezett egy megmozdulást “A megölt nők már nem fognak szülni – elég az erőszakból!” címmel.

A tüntetés alatt egy körben, kukás zsákokba bugyolált női testek helyezkedtek el a tér közepén – az önkéntesek élő testével szimbolizálva az áldozatokat.

“Nem csak a vizuális megjelenítés volt rendkívüli. A közönség reakciója is. Sok tüntetésen megfordultam. Általában beszélgetünk amíg zajlik, ismerkedünk. Mindenki megosztja a mellette állóval, akár idegennel, amit épp gondol a témáról, vagy amivel kapcsolódik hozzá. Itt csak néztünk dermedten, gyászoltuk a földön fekvőket, és szégyelltük magunkat a tettesek és a fejét elfordító politikai elit helyett.” – mesélte az Átlátszónak D. Éva, aki jelen volt a tüntetésen.

NANE-tüntetés a családon belüli erőszak ellen 2019.09.14.

A Nőkért és a NANE aktivistái szeptember 14-én a Parlament mellett. (Fotó: Nyíri András)

Három felszólaló volt: Antoni Rita, a Nőkért Egyesület Elnöke, a Pintér Marianna, aki áldozatoknak segít továbblépni, és Sproncz Júlia, a Patent Egyesület jogásza.

“Azt gondolom, hogy hatalmas bajok vannak a rendszerben, s ledöbbentem, mikor a gyermekjóléti vezetőként dolgozó ismerősöm azt mondta, hogy a rendszerben minden jól működik… Ha minden faszán működne, és a rendőrségnek csak az az egy kis hibája lenne, most nem lennénk itt…”mondta Pintér Marianna.

Körülbelül ötvenen vettek részt a demonstráción, de a turisták is fotózták az eseményt, bár ők valószínűleg nem értették, hogy mi történik – mesélte egy másik résztvevő, Irina Tyitova.

“Maga az esemény és az elhangzottak eléggé elkeserítettetek. Szó szerint úgy éreztem, hogy arcon csapott a valóság. Pintér Marianna egyik kijelentésénél el is sírtam magam. Tudtam, hogy rossz a helyzet, de hogy ennyire… Megrázó volt a felismerés, hogy az állam és a rendőrség mondhatni egyáltalán nem nyújt segítő kezet az áldozatoknak.” – írta nekünk Irina.

A felhívás követelései

Az “Amikor vér folyik, már késő!” című kampány a NANE, a Patent Egyesület, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Nőkért Egyesület, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület (VENŐKE), az Anthropolis Egyesület, a JÓL-LÉT Alapítvány, az EMMA Közhasznú Egyesület, a Regina Alapítvány Miskolc, a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete, az Egészségért és Elviselhetőbb Életért Kiszombor és Vidéke Alapítvány összefogásából született.

Ezek a szervezetek azt kérik, hogy az érintettek, az áldozatok jelentsék be az erőszakot most, vagy kérjenek ehhez segítséget tőlük. Az a céljuk, hogy a probléma rendszerszintű jellegét kiemeljék.

A szervezők a rendőrséget arra kérik, hogy éljenek a rendőrök a távoltartási határozat lehetőségével, és kövessék nyomon, hogy azt be is tartsák. A kezdeményezők azt követelik, hogy kezdődjön meg a hatósági személyek képzése ezen a területen, és ebbe a munkába a civil szervezeteket is vonják be.

A kormánytól és az Országgyűléstől pedig azt várják a szervezők, hogy vizsgálják felül és szigorítsák a távoltartási törvényt és az áldozatok védelmét szolgáló büntető jogszabályokat, illetve hogy haladéktalanul gondoskodjanak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló európa tanácsi egyezmény (Isztambuli Egyezmény) törvénybe iktatásáról.

Rutai Lili

Címlapkép: A Nőkért és a NANE aktivistái szeptember 14-én a Parlament mellett. (Fotó: Nyíri András)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás