Ez nem kultúrharc, ez rólunk, emberekről és jogainkról szól – nyilatkozta az Átlátszó Csajblogjának az angol Munkáspárt nemzetközi szekciójának közép-európai csoportját képviselő Jade MacEwan, akivel Prágában beszélgettem a budapesti Pride-on szerzett tapasztalatairól.

Budapesten a múlt hétvégén valósult meg a 24. Pride, amelyen mintegy hétezer ember vett részt. A rendezvény hangulatát talán legjobban Peksa Kama főszervező szavaival lehet jellemezni: “nem félünk, nem adjuk fel.” A felvonulás végül konfliktusok nélkül zárult, bár több kisebb ellentüntetést is bejelentettek a menet közelében.

Az eseményre külföldről is érkeztek vendégek. A Rainbow Rose európai LGBTI jogvédő csoport aktivistái több európai ország baloldali pártjának képviselőiből alakult újjá a 2010-es évek elején. A külföldi aktivistákat a Magyar Szocialista Párt (MSZP) melegjogi csoportja, a Baloldali LMBTQ Közösség fogadta. A 2015-ben újjáalakult csoportot egyébként Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese, Kunhalmi Ágnes és Korózs Lajos a párt országgyűlési képviselők neve fémjelzi.

Európa számtalan nagyvárosában, így Prágában is élnek brit állampolgárok, akik torkig vannak a brexittel és az európai kontinenst is otthonuknak tekintik. Jade MacEwan feminista aktivistával még a március 8-i prágai nőnapi meneten ismerkedtem meg. Az északnyugat-angliai Cumbria településről származó brit nővel a globális klímaváltozás forrósága elől egy árnyas prágai sörkertbe menekülve beszélgettem.

Hogy kerültél angliai prágaiként a budapesti Pride-ra?

Mint a brit Munkáspárt tagja, és annak közép-európai ügyekkel foglalkozó csoportjának képviselője, a Rainbow Rose melegjogi csoport aktivistájaként érkeztem Budapestre. Ez egy Európán átívelő LMBTQ aktivista csoport, amelynek tagjai általában az adott ország baloldali pártjának is a tagjai.

Szóval Soros György fizette a jegyed és repülővel érkeztél? Itt most egy közkedvelt magyar kormányzati propaganda-panelre utalok.

Vonttal jöttem Prágából és én fizettem a vonatjegyért is.

Merre jártatok Budapesten?

Az esemény hivatalos részeként pénteken egy panelbeszélgetésen vettünk részt, amelynek fő témája a civil szervezetek és a politikusok közötti együttműködés volt. Vendéglátónk, a Baloldali LMBTQ Közösség, amely az MSZP LGBT csoportja, azért harcol, hogy a politikusok szorosabban együttműködjenek a civil szervezetekkel az LGBT jogok területén. Ezt követően Zita és Lajos (Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese és Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője) megmutatták nekünk a gyönyörű magyar Parlament épület belsejét is. Később megnézük a Dohány utcai Zsinagógát is, amit szintén érdemes volt meglátogatni.

Miért?

Jobban megismerhettük a magyar zsidók helyzetét. A hivatalos tárlatvezetés után beszélgettünk az idegenvezetővel a jelenlegi politikai helyzetről, aki elmondta, hogy jelenleg a zsidó közösség biztonságban érzi magát, és nem tartanak antiszemita jellegű támadásoktól. Ugyanakkor hozzátette, hogy meg vannak rémülve a magyarországi demokrácia eroziójától. Ez az, amiért harcolnunk kell és meg kell védeni, mert demokrácia nélkül az emberi jogok is elvesznek, többek között a magyar zsidók emberi jogai is.

Miért vettél részt az idei budapesti Pride-on?

Azért akartam elmenni a budapesti Pride-ra, mert hallottam, hogy milyen rosszra fordultak a dolgok Magyarországon Orbán uralma alatt, és szerettem volna jelenlétemmel támogatni az ottani kisebbségi csoportokat. A magyar kormány táplálja a gyűlöletet a kisebbségek és különböző társadalmi csoportok felé. Ezt a politikájukat a menekültekkel és a migránsokkal szemben kezdték el, amelynek része volt egy antiszemita kampány is, és mostanában az LGBT emberek kerültek a kormányzati propaganda fókuszába.

Mit tapasztaltál Budapesten?

Úgy érzem, hogy a budapesti emberek egy része támogatja az LGBT emberek jogait és a külföldiekkel is barátságos, de nem ők lehetnek többségben. Tudok arról, hogy a magyar kormány támogatásával a magyar médiában propagandakampány kezdődött a meleg emberekkel szemben. Például az hangzott el az egyik magyarországi TV-csatornán, hogy a HIV vírus az csak egy meleg betegség, valamint, hogy a meleg emberek “gyógyíthatók.” A magyarok közül azért válnak sokan melegellenessé, idegenellenessé, mert a magyar kormányzat az üzeni, hogy ez így rendben van.

Találkoztatok-e bármiféle homofób megnyilvánulással?

Láttunk egy katolikus ellentüntetést a Szent István Bazilika előtt. Tudom, hogy a Fidesz egyik kedvenc műsora az ún. “hagyományos keresztény családi értékek” propagálása. Szóval, elképzelhető, hogy a gyönyörű épület előtt demonstráló katolikusok úgy gondolják ez egyben LGBT-ellenességet is jelent, ezért tiltakoztak a Melegfelvonulás ellen is.

Ott állítólag „az ima erejével” harcoltak az LGBT emberek ellen, de a városban több helyen is voltak más homofób jellegű ellentüntetések. Atrocitásokra a rendezők szerint nem került sor.

A menetben sétálva kívülről néhányan tojást dobtak felénk. Fizikai támadás nem ért sem engem, sem a csoport más tagjait, maga a rendezvény békés volt és a rendezők a rendőrökkel együtt kiváló munkát végeztek. De a néhány napos ottartózkosásunk idején rengeteg rendőrt láttunk. Rendőri biztosítást kapott a pénteki konferenciánk. Másnap óriási rendőri készültség mellett zajlott le a felvonulás. Majd a rendezvény után rendőrt kellett hívni, mert egy étterem előtt csoportunk egyes tagjait zaklatni kezdték.

Mi történt pontosan?

Amikor kiváltunk a felvonulásból, hogy igyunk valamit a környéken egy Rézkakas nevű helyre szerettünk volna beülni. A pincér közölte, hogy csak kint tudunk leülni. Ezt követően a pincér a teraszon azt mondta, hogy nem tud kiszolgálni hat óriáig. Mindezt negyed hatkor közölte velünk. A személyzet nem volt durva, de nem is voltak kedvesek a vendégekkel.

Veletek volt Gurmai Zita képviselő is?

Igen, Zita ott volt velünk végig, de őt sem szolgálták ki, amit különösen megdöbbentőnek találtam, mivel egy nemzetközi delegáció részeként tartózkodtunk ott egy hazai politikussal.

Az Átlátszó megkérdezte Gurmai Zitát az MSZP frakcióvezető-helyettesét, hogyan élte meg az atrocitásokat. A Rainbow Rose nemzetközi melegjogi aktivista csoport több tagja beszámolt a Facebookon, hogy a magyar képviselő kéznyújtását egy rendőr nem fogadta. Az MSZP-s politikus hangsúlyozta, hogy általában nagyon meg volt elégedve a rendőri és a szervezői munkával. A konkrét esetben az történt, hogy amikor felvilágosítást szeretett volna kérni az ott posztoló rendőrtől a Pride területére való be és kilépésről, előtte bemutatkozott volna, de a rendőr, számára ismeretlen okokból, nem fogadta el kéznyújtását.

A baloldali politikus megerősítette az angliai feminista aktivista által előadott történetet is. A Rézkakas Bistro teraszán szerettek volna fogyasztani. A csoport több tagja MSZP-s lufit vagy szivárvány zászlókat tartott a kezében, amikor kiültek a teraszra. A képviselővel a személyzet közölte, hogy a Pride miatt délután 18 óráig nincs kiszolgálás. A vendégei ezt furcsállták, és maradni akartak. A pincérek ekkor azt közölték velük, hogy nem biztos, hogy 18 óra után lesz asztaluk. Ezután továbbálltak. Amikor be szerettek volna menni egy újabb étterembe a hely kidobói körbefogták az egyik aktivistájukat verbálisan megtámadták. Az esetről a Blikk bulvárlapban olvashatnak további részleteket.

A magyar belügyminisztérium vélhetően gondosan feltérképezte a helyzetet, és ezért láttatok ilyen sok rendőrt a különböző helyszíneken.

Ezért is nagyon fontos, hogy az olyan országokban mint Magyarország, minél nagyobb számban látogassunk meg hasonló rendezvényeket. Az embereknek látni kell, hogy ez nem kultúrharc, ez rólunk és jogainkról szól, amelyekért együtt kell kiállni. A budapesti felvonulás nem keltette egy biztonságos ünnep benyomását vagy az esemény csak egy ürügy volt a kormánypárt számára az erődemonstrációra. Hiába volt jól megszervezve a rendezvény, ha az általános hangulat nyomasztó volt.

A budapesti út alapján, hogyan látod az LGBT emberek helyzetét ma Magyarországon?

Bár csak egy villámlátogatáson vettem részt, nekem úgy tűnt, hogy Budapest nem olyan biztonságos az LGBT emberek számára, mint más nyugat-európai nagyvárosok, de még azt is ki merem jelenteni, hogy Prágában sem éri őket ennyi fenyegetés. Ez elég szomorú, mert bár először jártam Budapesten, de egy nagyon kellemes városnak tűnik. Több emberrel is beszéltem, akik mind nagyon barátságosak és vendégszeretőek voltak.

De hát a Fidesz és Orbán Viktor azt állítja, hogy Nyugat-Európában nem biztonságos LGBT- és zsidó származású emberként élni.

Tehát a Fidesz azt állítja, hogy a zsidók és az LGBT emberek addig vannak biztonságban Magyarországon, amíg oda nem érkeznek nem keresztény országokból migránsok? Szerintem LGBT emberként jelenleg nem biztonságos Budapesten élni, mert magukat keresztény magyaroknak vallók demonstrálnak a meleg emberek ellen az utcákon! Egyébként azért is érdekes, amit kérdeztél, mert azt mutatja, hogy az Orbán-kormány hogyan fordítja egymás ellen a kisebbségi csoportokat és használja ezt fel politikájához. Ez pedig csak egy célt szolgál, hogy a nép mindenért a kisebbségeket hibáztassa, miközben nem a kormány aktuális ügyeivel foglalkoznak.

„Létezik egy EU-s előírás, amely olyan tömegrendezvények esetén, ahol potenciálisan terrortámadást követhetnek el fokozott rendőri biztosítást ír elő, másrészt a rendezvény előtt egy bírósági végzés értelmében a rendőrségnek kordonok helyett idén élő erővel köteles biztosítani a rendezvényt” – indokolta az Átlátszónak a nagyobb rendőri jelenlétet Peksa Kama, a Pride egyik főszervezője, szóvivője.

A szóvivő fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ő szemszögükből a rendőri biztosítás ténye egy óriási előrelépés volt a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor is gyakorlatilag egy karánban kellett vomulniuk az esemény résztvevőinek, mert a rendőrség kordonokkal körbekerítette a fél várost. „Évek óta azon dolgoztunk, hogy ne legyenek kordonok a felvonulás körül, amely életidegen és idejétmúlt megoldásnak tartottunk.”

Felvetésemre, miszerint a budapesti Pride egy következő célja a kordonmentesítés után a kisebb rendőri jelenlét is lehet, Kama hangsúlyozta, hogy ez nem csak rajtuk múlik, hanem a társadalom általános hangulatán is. „Sajnos többször előfordult, hogy a Pride előtt küönböző helyszíneken tartott rendezvényeinkre szélsőjobboldali figurák be akartak menni.”

A brit baloldali Munkáspárt tagjaként foglalkozol a visegrádi országokkal. Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz a cseh és a magyar baloldal között?

A cseh baloldal a magyar baloldalhoz hasonlóan hasonló problémákkal – szervezeti töredezettséggel, és állandó belső konfliktusokkal – küszködik. Szerintem a magyar baloldal erősebb, mint a cseh, de legalábbis szervezettebb. Személy szerint jobban együtt tudnék dolgozni a magyar baloldal tagjaival, mint a cseh baloldaliakkal. Ennek oka nagyon egyszerű: a magyarok megszerveztek egy baloldali LGBT csoportot, amely keresi az együttműködést a Rainbow Rose aktivista ernyőszervezeten belül más magyarországi és európai csoportokkal is.

De eközben Prágában a polgármestertől kezdve közéleti személyiségekig minden évben ott mennek a prágai Pride élén, ez nem ellentmondás?

Szerveztünk nemrég egy LGBT estet Prágában. Az eseményre meghívtunk egy brit parlamenti képviselőt és a Rainbow Rose több nemzetközi tagját is. De a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) egyetlen parlamenti képviselője sem jött el vagy támogatta legalább szóban a rendezvényt. De eltekintve egy-két ČSSD képviselőtől nem igazán tudok itt Prágában együttdolgozni a helyi szocdemekkel a témában. Szóval igen, bár az általános helyzet Magyarországon ma rosszabb, de legalább néhány, az Európai Szocialisták Pártja (PES) EP-frakciójában ülő magyar párt hatékonyan támogatja a meleg és más LGBT emberek ügyeit.

És ha a közép-európai helyzetet az angliaival hasonlítom össze?

Általában a visegrádi országok baloldali pártjainak jogi területen végzett teljesítménye jócskán elmarad a nagy-britanniai szabályozáshoz képest. Például ma Csehországban a fő téma az azonos neműek házasságának kérdése, ami Nagy-Britanniában – eltekintve Észak-Írországtól – már jó néhány éve egy megoldott ügy, nálunk az azonos nemű emberek összeházasodhatnak. Szerintem Nagy-Britanniában az LGBT emberek jogi helyzete általában jó, de a gazdasági megszorítások miatt az általános társadalmi egyenlőség kilátásai romlottak. Ez pedig erőszakhoz vezet Nagy-Britanniában is, elsősorban az LGBT emberek és más kisebbségek, például a kelet-európai migránsok felé.

Van esetleg valami specifikum, ami nagyon eltér a nyugati és a kelet-európai társadalmakban?

Elég jelentős különbségnek látom, hogy legalábbis az általam figyelt Közép-Európában az egyház befolyását a közéletben. Természetesen Csehország ebben a kérdésben régiós kivétel. Azt látom, hogy például Orbán Viktornak valószínűleg jelentős befolyása lehet a magyarországi egyházakban is, és tisztában vagyok azzal, hogy más Közép- és kelet-európai országokban is erős a kapcsolat a kormányok és a katolikus vagy ortodox egyházak között. Ez a kapcsolat pedig LGBT-ellenes elemeket is tartalmaz. A politika és az egyház ilyen fokú összefonódását Nagy-Britanniában nem tapasztalom.

Az etnikai nacionalista, jobboldali-populista pártok előszeretettel használják az LGBT-ellenességet népszerűségük növelésére. Miért?

A “jobboldali” politikusok Nagy-Britanniában és a visegrádi országokban is megpróbálják legitimizálni és felhangosítani a homofób emberek “véleményét.” Ez a hozzáállás segített Orbánnak Magyarországon, vagy az olyan jobboldali pártoknak, mint az SPD vagy az ODS Csehországban vagy a Brexit témájának sikerességében Nagy-Britanniában. Az európai parlamenti választások óta az LGBT embereket ért erőszakos támadások megsokszorozódtak. Ma minden európai országban veszélyben vannak az emberi jogok és egyenlőség témája, tehát az oktatás és a figyelemfelkeltés nagyon fontos minden országban, hogy az LGBT emberek ugyanolyan normális emberek, és ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint mi.

Köszönöm a válaszokat!

A Pride szóvivője az éttermi incidensekkel kapcsolatban az Átlátszónak elmondta, hogy az ilyen események időként megtörténhetnek. Peksa Kama egy tavalyi esetet is felidézett, amely a budapesti Corvinus Caféban történt, amikor egy LGBT párt nem engedett vissza a kidobó, mert a hely előtt csókolóztak. A szóvivő szerint minden ilyen és ehhez hasonló eseteben feljelentést kell tenni a rendőrségen.

Megkérdeztem a szóvivőtől még, hogyan sikerült idén a trollkodó kormányzati propagandafelületeket semlegesíteni. Peksa Kama elmondta, hogy idén is voltak próbálkozások, de szervezőtársai remek munkát végeztek. „Amennyiben a szervezőinknek egyértelmű, hogy az illető nem ért egyet a menet céljával vagy öltözködése ellentétes a rendezvény szellemiségével kísérüinknek megtagadhatják a fesztivál területére belépésüket.”

Vezető képünkön a Rainbow Rose európai LGBTI jogvédő csoport küldöttségét és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) melegjogi csoportja, a Baloldali LMBTQ Közösség tagjait látják a 2019 július 7-én Budapesten megrendezett Pride-on. Fotó: A brit Munkáspárt Közép-Kelet Európai szekciójának Facebook oldala.

Írta: Bőtös Botond