Bezárás
Feminizmus

Búcsú az elmúlt évszázad egyik legbefolyásosabb feministájától, Nawal El Saadawi-tól

Az egyiptomi aktivista, író és pszichiáter Kairóban hunyt el néhány napja 89 évesen. Munkássága során többek között a női nemiszerv-csonkítás, a többnejűség és a vallási extrémizmus ellen is felszólalt. 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

„Az a fontos, hogy hogyan élsz, mielőtt meghalsz” ezzel az üzenettel köszönt el a nemzetközileg elismert egyiptomi feminista aktivista Facebook-oldala március 22-én, miután a lapok megírták halálhírét. El Saadawi munkásságát a Times Magazin, az Európai Tanács és a Nemzetközi Békeiroda is díjazta. Hosszú betegség után, kórházban halt meg, halálhíréről beszámolt többek között a BBC és a The Guardian is.

Nawal El Saadawi 1931-ben született Kairó közelében. 13 évesen írta első regényét. 1955-ben szerzett diplomát a Kairói Egyetemen, ezután újságíróként, egyetemi tanárként és pszichiáterként is tevékenykedett. Egy ideig az egyiptomi közegészségügyben dolgozott, de az 1972-ben megjelent, a nők szexuális elnyomása ellen kardoskodó könyve, a Women and Sex megjelenése után kirúgták.

Nawal El Saadawi egy 2011-es londoni tüntetésen. Forrás: Flickr

1981-ben három hónapot töltött börtönben Anvar asz-Szádát elnöksége idején, mintegy 1600 ellenzéki aktivistával együtt. Rövid fogsága idején vécépapíron írta meg emlékiratait, ami 1983-ban Memoirs from the Women’s Prison (Emlékiratok a női börtönből) címen jelent meg.

Az elnök bukása után El Saadawit szabadon engedték, de munkáját cenzúrázták, könyveit betiltották. Az elkövetkező időszakban több halálos fenyegetést is kapott vallási extrémista csoportoktól és végül az Egyesült Államokba költözött, ahol 1996-ig folytatta munkáját.

Könyveit összesen 40 nyelvre fordították le sajnos a magyar nincs köztük.

1982-ben megalapította az Arab Women’s Solidarity Associationt (Arab Nők Szolidaritásáért Egyesület), ami az arab világban a nők politikai, gazdasági és kulturális életbeli részvételét támogatta. 1983-ban részt vett az Arab Association for Human Rights (Arab Egyesület az Emberi Jogokért) nonprofit szervezet alakulásában is.

Nawal El Saadawi 2012-ben. Forrás: Flickr

Gyermekkora meghatározó eseménye volt nemi szervének megcsonkítása. A nemiszerv-csonkítás (angolul: female genital mutilation, FGM) a klitorisz megvágását, néhány esetben teljes eltávolítását takarja, ami egy fájdalmas és veszélyes beavatkozás. Az Unicef szerint mintegy 200 millió lány és nő él ma, akinek nemi szervét ily módon megcsonkították. Egyiptomban (részben El Saadawi több évtizedes aktivizmusának köszönhetően) 2008-ban kriminalizálták a nemiszerv-csonkítást, ennek ellenére ott és számos más afrikai, közel-keleti és ázsiai közösségben még mindig elterjedt.

The Hidden Face of Eve (Éva titkos arca) című könyvében El Saadawi saját traumájáról ír. A csonkítást hat éves korában, anyja jelenlétében, a saját fürdőszobájukban végezték el rajta.

„A mély seb, amit ez ejtett a testemen, gyerekkorom óta nem gyógyult be” írta erről felnőttként. 

El Saadawi irodalmi és aktivista tevékenységét is több nemzetközi kitüntetéssel jutalmazták. 2004-ben megkapta az Európai Tanács Észak-Dél díját Stéphane Hessel francia nagykövet, aktivista és író mellett. 2012-ben pedig a Nemzetközi Békeiroda tüntette ki az ír emberjogi aktivistáról elnevezett Sean MacBride-díjjal.

2020-ban a Time Magazin az elmúlt évszázad 100 legbefolyásosabb nője között említette, többek között II. Erzsébet királynő, Gloria Steinem, Michelle Obama és a Pussy Riot tagjai mellett.

Az 1981-es év arca lett a börtönben írt memoárjának köszönhetően, ami a magazin szerint a nők felszabadulását sürgető közbeszéd egyik alapszövege az arab világban.

Élete során több mint 55 könyvet írt. A nemiszerv-csonkítás mellett felszólalt a többnejűség, az iszlám öröklési jogok egyenlőtlensége, a muszlim nők elfátyolozása, de a smink és a kihívó ruhák ellen is.

Számomra a feminizmus mindenre kiterjed (…), kapcsolatot teremt az orvostudomány, az irodalom, a politika, a közgazdaságtan, a pszichológia és a történelem között. Ez mind a feminizmushoz tartozik, hiszen ezek nélkül nem lehet megérteni a nők elnyomását”  nyilatkozta 2010-ben a The Guardian interjújában.

Rutai Lili

Címlapkép: Wikipédia

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom