Bezárás
Feminizmus

Alkotmánybíróság: a gyermekprostitúció nem büntethető, mert a gyermekek nem elkövetők, hanem áldozatok

Az Alkotmánybíróság az Utcajogász Egyesület ügyében két év után kimondta, hogy a prostitúcióra kényszerített kiskorúak nem büntethetők, és hogy a szabálysértési törvény nem biztosítja a megfelelő jogorvoslathoz való jogot. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az Utcajogász Egyesület önkéntes jogásza képviselte Annát, aki 2017-ben marasztaltak el tiltott prostitúció szabálysértése miatt. Ahogy az Egyesület honlapja írja: Anna apja meghalt, anyja rokkant, a lány három testvérével a lakhatásuk elvesztése miatt került gyermekotthonba. Először 15 évesen bírságolta meg a bíróság tiltott prostitúció miatt, ekkor 20 ezer forintra büntették. Ugyanebben az évben még egyszer eljárás indult ellene, ennek díja 50 ezer forint volt.

Az Utcajogász Egyesület még elsőfokon, a tárgyaláson fellebbezett a döntés ellen, de az indoklást csak a bíróság írásba foglalt döntése után akarták benyújtani. Erre azonban nem került sor, mert az elsőfokú döntést csak az után kapták meg, hogy 2018-ban másodfokon is döntés született. „Nem értjük, hogy a védelem érveinek ismeretének hiányában miről tudott dönteni a másodfokú bíróság. A döntés azonban már jogerős, hiszen a másodfok hatályában tartotta a pénzbírságot.” – írta ekkor az Utcajogász Egyesület.

Mivel az akkor éppen 16 éves Anna, illetve családja sem tudta volna kifizetni ezt az összeget, a lánynak iskola helyett öt nap elzárásra kellett volna mennie. Az Utcajogász Egyesületnek sikerült összegyűjtenie a pénzt, és kifizetnie a lány bírságát.

Az Egyesület ekkor fordult az Alkotmánybírósághoz, egyrészt a szabálysértési törvény gyermekeket büntető szabályának alaptörvény-ellenessége miatt, másrészt pedig amiatt, mert a másodfokú bíróság már akkor döntött, mielőtt az Egyesület munkatársai fellebbezni tudtak volna, vagy megkapták volna az elsőfokú bíróság döntésének indoklását.

A másodfokú bíróság döntése. (Forrás: Utcajogász Egyesület)

„A bíróság a szabálysértési törvénynek megfelelően ugyanazt a felelősségi szabályt alkalmazta a gyermekre, mint amit egy felnőtt esetében lehetett volna alkalmazni.” – írta az esetről az Egyesület. „A szabálysértések olyan tevékenységeket jelölnek, amelyek veszélyesek a társadalomra. A társadalomra azonban a prostitúció és az abban érintettek, legfőképpen a gyermekek büntetése jelenti a valós veszélyt.”

Két év után született döntés

Az Alkotmánybíróság két éven keresztül, összesen hat ülésen keresztül tárgyalta az ügyet. Végül idén július tizedékén kimondta: a szabálysértési törvény több része is alaptörvény-ellenes.

Egyrészt azért, mert a törvény alig tartalmaz szabályt arra az esetre, ha valaki a bíróság tárgyaláson ismertetett döntésével szemben szeretne később írásban fellebbezést benyújtani. Másrészt pedig azért, mert alaptörvény-ellenes, hogy a 14 és 18 év közötti gyermekeket az állam gyermekvédelmi segítségnyújtás helyett börtönnel fenyegeti – írja az Egyesület.

Ezzel párhuzamosan, 2020. február 18-án nyújtotta be a Kormány az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása ellen, és a fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát, a hazai és nemzetközi civil szervezetek nyomására.

A törvénymódosítás értelmében 2020. július 1-től már nem minden esetben büntethető a 18 év alatti elkövető a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás tilalmának megszegése miatt.

Számos prostitúciós magatartás azonban még mindig büntethető a felnőttkor elérése előtt is, ezekkel az Alkotmánybíróság nem foglalkozott: ha a gyermek prostitúciója magánterületen, egészségügyi igazolás nélkül történik, ha “zaklató jellegű,” ha a gyermek más “szexuális szolgáltatását ajánlja fel,” vagy ha azt reklámozza.

„Alapvetően örülünk a döntésnek, hiszen egy olyan igazságtalan helyzetre mutatott most rá a magyar Alkotmánybíróság, amely évtizedeken keresztül sem a bal-, sem a jobboldali kormányokat nem érdekelte. A gyermekek áldozatok és nem elkövetők. Támogatásra van szükségük, nem pedig arra, hogy felnőttek büntetés-végrehajtási intézetébe zárják őket. Ugyanakkor a jogállamiság szempontjából különösnek találom, hogy az Alkotmánybíróság több mint két évet várt, majd napokkal azután hozta nyilvánosságra döntését, hogy hatályba lépett a kormány jogszabály-módosítása.” – nyilatkozta az Utcajogász Egyesület cikkében Molnár Noémi, önkéntes jogász, aki Annát képviselte a bíróságon.

Az Egyesület és a Szabálysértési munkacsoport (a Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász Egyesület) kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság lépése szükséges volt, de nem elégséges: bizonyos elkövetési módok még mindig büntethetők, továbbá nincs hatékony és intézményes megoldás, ami a prostitúcióra kényszerített gyerekek helyzetének megváltoztatására irányul, legfeljebb tüneti kezelés.

Áldozatok, nem tettesek

A nemzetközi és a hazai civil szervezetek is évek óta próbálják a gyermekprostitúció problémájának helyes kezelésére biztatni a végrehajtó szerveket. Álláspontjuk szerint – ami az ombudsman véleményével is egybecseng – a fiatalkorú állampolgár nem egyezhet bele a prostitúcióba, így az minden esetben kényszerítés eredménye. Ennek értelmében a fiatal tetteseket nem büntetni, hanem segíteni kéne, és nem bűnösként, hanem áldozatként kezelni őket.

2018-ban az alapvető jogok biztosa jelentésben is foglalkozott a gyermekprostitúcióval. Ebben kiemelte, hogy a jelenség az egész országban problémát jelent.

Az ombudsman kizárja a gyermekprostitúcióban az önkéntesség fogalmát. Ennek értelmében minden 18 év alatt szexmunkás áldozatként kezelendő.

Ezen az állásponton van a Lanzarote-i Egyezmény, azaz „Az Európa Tanács Egyezménye a gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen” is. Az egyezmény kitér többek között a kényszerítésre, a pornográfiára és a szexuális bántalmazásra is. Előírja, hogy az aláíró feleknek gondoskodniuk kell intervenciós programokról, amelyek az áldozatok számára mindenkor elérhetők, és amelyeket úgy dolgoznak ki, hogy megfeleljenek az érintett gyermekek szükségleteinek. Emellett előírja, hogy büntetendő mindenki, aki gyermeket prostitúcióba toboroz, kényszerít, vagy aki fiatalkorú prostituált szolgáltatását veszi igénybe. Ezt Magyarország 2010. november 29-én írta alá, és később ratifikálta is.

Ugyanezt mondja ki az ENSZ Gyermekek jogairól szóló egyezménye is, amit Magyarország szintén ratifikált, és amelynek 34. cikke előírja, hogy a gyerekeket meg kell védeni a nemi erőszakkal és kizsákmányolással szemben – és hogy ez az állam feladata.

Rutai Lili

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom