Kevesebb lenne a tinédzserterhesség, ha stadionok helyett a lányok oktatására költene a kormány

pexels-photo-54289

 

Romániában és Bulgáriában a legmagasabb a tinédzserterhességek aránya az Európai Unión belül. Magyarország áll a harmadik helyen a listán, hazánkban a babák 6,25 százalékának adnak életet 10 és 19 év közötti lányok – derül ki az Eurostat minap közzétett, legfrissebb adataiból. A számok 2015-re vonatkoznak, arról az évről állnak rendelkezésre a legfrissebb adatok.

 

Atlatszo_800x600_1szKoszonet2017

 

Romániában és Bulgáriában a szülések közel egytizede esetében tinédzserkorú az anya, ami az uniós átlag több, mint háromszorosa. Utánuk Magyarország és Szlovákia következi hat százalék körül aránnyal, az ötödik helyen álló Litvániában azonban már csak 3,63 százalék a tinédzserkorú anyák aránya. Azaz a magyar adat az uniós átlag duplája.

A 2015-ös adatokat a tíz évvel korábbiakkal, a 2005-ös értékekkel összehasonlítva kiderül: míg Romániában és Bulgáriában 10 év alatt jelentősen csökkent a tinédzserterhességek száma, Magyarországon csupán 8 százalékos volt a csökkenés, azaz alig sikerült eredményt elérni ezen a téren. Magyarországon 2005-ben 6286, tíz évvel később pedig 5761 kisbabának adott életet 19 éves, vagy annál fiatalabb lány.

 

Az Eurostat azt is megnézte, melyik országban hány gyermeknek adott életet nagyon fiatal, azaz 10 és 14 év közötti kislány. Ebben a tekintetben is Románia és Bulgária áll a legrosszabb helyen. Bulgáriában a tinédzserterhességek 4,7 százaléka, Romániában pedig 3,5 százaléka esetében volt az anya 15 évnél fiatalabb.

Magyarországon ez az arány 1,4 százalék: 2005-ben még 121, 2015-ben viszont már csak 79 olyan baba született, akinek az édesanya 10 és 14 év közötti volt.

Az adatokat először a Euronews ismertette, amely egy szakértőt kért meg arra, hogy értelmezze az adatokat. A hírügynökség internetes oldalán meghallgatható interjúban Irene Donadio azt mondta, a tinédzserterhességek magas számának legfontosabb oka, ha egy országban nagyon nagy a nemek közötti egyenlőtlenség és nem fordítanak elég figyelmet a szexuális és párkapcsolati ismeretek oktatására. Donadio a Nemzetközi Családtervezési Szövetség Európai Hálózatának (International Planned Parenthood Federation European Network) szóvivője.

Természetesen a társadalmi-gazdasági fejlettség és a kulturális tényezők is szerepet játszanak mindebben, ám Donadio szerint az egyenlőség mellett az a legfontosabb, egy adott társadalomban mennyire tisztelik a nők önállóságát és döntési szabadságát.

“Természetesen a gazdasági fejlettségnek van köze a tinédzserterhességek számához, de a nemek közötti egyenlőség a gazdasági fejlődéshez is hozzájárul, tehát minden mindennel összefügg” mondta Donadio.A szakértő szerint minden attól függ, egy adott kormány mit tart fontosnak és mire helyezi a hangsúlyt.

“Ha egyes államok inkább futballstadionokat építenek ahelyett, hogy a lányok oktatására költenek, akkor ennek bizony következménye lesz, persze ezt csak úgy mondom, nem mintha ilyen bárhol megtörténne” mondta Donadio, akinek a hangjában nem lehetett felfedezni egy csepp iróniát sem ezen a ponton, azaz valószínűleg még tényleg nem hallott Orbán Viktor stadionépítési kedvéről és nem azzal akart viccelni.

Magyarországról azonban nincs jó véleménnyel: amikor a riporter arról kérdezi, mely országok miatt aggódik legjobban, Lengyelországot és Magyarországot említi. Általában is aggódik a demokrácia és az emberi jogok helyzete miatt ebben a két országban, ám a reprodukciós jogok is csorbulnak. Mindkét országban felmerül az abortusz, a fogamzásgátlás és a mesterséges megtermékenyítés szabályainak szigorítása is, azaz mint fogalmazott: minden olyan eszközé, amely azt segíti, hogy egy nő maga hozhasson döntéseket a saját életéről.

Donadio szerint egyébként a sok országban ideológiai vita zajlik a fenti kérdésekről, amelynek az a forrása, hogy bizonyos konzervatív és vallásos csoportok nem örülnek annak, hogy a nők egyre több jogot vívnak ki maguknak és a nemek egyenjogúsága felé haladnak.

Kőműves Anita

 

tetszett_a_cikk3