Bezárás
Női egyenjogúság

Magyarországon 16 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak

Nőnap alkalmából az Amnesty International kampányt indított az egyenlő bérezésért és átláthatóságért, amihez a BKK, az IKEA és a Fővárosi Önkormányzat is csatlakozott. Az Egy Lépéssel Közelebb kampánynak abszolút van létjogosultsága hazánkban, hiszen 2019-ben a magyar nők bruttó 68 ezer forinttal kevesebbet is kerestek havonta, mint a férfiak.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Zorigt Burtejin, az Amnesty International magyarországi kampánykoordinátora az ATV műsorában jelentette be, hogy 2020-ban nőnapon elindítják az Egy Lépéssel Közelebb kampányt, amelynek a hosszú távú célja az, hogy egy jogszabály-módosítást vezessenek be. Ennek értelmében minden munkáltatónak évente nyilvánosságra kellene hoznia a női és férfi alkalmazottak fizetések közötti különbség összegére, azaz a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó információit.

Magyar adatok

Magyarországon a nők férfiakhoz viszonyított jövedelmének hátránya 16 és 17 százalék között mozog. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019 januárjától decemberig a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 403 600, míg a nők esetében 335 800 forint volt.

Tehát kis híján 68 ezer forint különbség van a nemek bérezése között. Ez azt jelenti, hogy a nők 14,4 hónap alatt keresnek csak annyit, mint a férfiak egy év, azaz 12 hónap alatt.

A problémát tetézi, hogy a nők és férfiak bére közötti különbség nem csökken: 2019-ben a KSH szerint a férfiak bére 12,3 százalékkal, míg a nőké csak 10,8 százalékkal növekedett.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság “A férfiak és nők közötti jövedelem- egyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon” című, 2011-es kiadványa szerint különösen magas a nemek bére közötti különbség a köztisztviselők körében (24%), az átlagon van a versenyszférában (17%) és talán a legkisebb a civil szférában (6%).

Szintén ezen kutatás szerint a nők és a férfiak átlagjövedelme között 30 éves korukig nincs jelentős különbség, és 40 éves koruk után sem változik már sokat. Tehát 30 és 40 éves kor között alakul ki gyorsan és jelentősen a bérszakadék.

Ehhez fontos hozzátenni, hogy a nők keresete jellemzően a korai aktív években nő, majd egy idő után megtorpan – ezt nevezzük üvegplafon jelenségnek. Mindeközben a férfiak számára a határ a csillagos ég. Ők alapvetően valamivel többet keresnek, és minden előrelépésnél egyre jobban eltávolodnak: a nők bére kevésbé emelkedik például az iskolai végzettséggel vagy egy sikeres nyelvvizsga után.

Ezért is alakul ki az a helyzet, hogy a nők jövedelme a felső 20 százalékban markánsan alacsonyabb, mint a férfiaké. „A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.” – olvasható a tanulmányban.

Az Amnesty International számításai szerint ebben az ütemben haladva csak 2102 körül számíthatnak majd egyenlő bérre a férfiak és a nők Magyarországon.

Önkormányzatok és nagy cégek álltak a kampány mellé

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a SPAR Magyarország az IKEA Magyarország, a Netpincér, a UX studio, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nőtagozata is csatlakozott az Amnesty “Egy Lépéssel Közelebb” kampányához. Ők legkésőbb 2021 március 8-án publikálni fogják a bérszakadékára vonatkozó adataikat.

Az önkormányzatok közül pedig a Fővárosi Önkormányzat, a II. kerületi önkormányzat, a IV. kerületi önkormányzat, a VI. kerületi önkormányzat, a VIII. kerületi önkormányzat, a XI. kerületi önkormányzat és a XIV. kerületi önkormányzat is elvállalta az átláthatóságot.

Az Amnesty International magyar honlapján további vállalatokat, cégeket, munkaadókat buzdítanak arra, hogy lépjenek ők is a bérszakadék ellen, és csatlakozzanak a kampányhoz. Ugyanitt a munkavállalóknak is van lehetőségük jelezni az Amnesty International felé, ha szeretnék, hogy munkahelyük csatlakozzon.

Európai helyzet

Az Egyenlő Bánásmód kiadványa szerint Magyarország a bérszakadék tekintetében körülbelül középen van az Európai Unió tagországai között. Az Unióban a legfrissebb adatok szerint a nők és férfiak fizetése közötti átlagos különbség 16%. Ez a szám a 2010-es évek eleje óta stagnál.

A legkisebb a különbség Romániában, ahol csak 3,5 százalék. Olaszországban és Luxemburgban 5 százalék, Belgiumban 6, és Lengyelországban 7,2 százalék.

A legnagyobb a nemek fizetése közötti különbség Észtországban (25,6 százalék), de nem rózsás a helyzet Csehországban és Németországban sem: minkét országban 21 százalék.

Még nagyobb a szakadék, ha a nők és a férfiak összkeresete közötti szakadékot nézzük. Ennek kiszámításához három tényezőt vesznek figyelembe: az átlag órabért, a fizetett munkával töltött időt, és a foglalkoztatási rátát. Az uniós adatok szerint ez a szakadék tagállamokban közel 40%, Magyarországon pedig 32%.

A bérszakadék okai és következményei globális szinten

A bérszakadék kialakulásának okai közül talán a legjelentősebb a már említett üvegplafon. Az irányítási és felügyeleti pozíciókat, tehát az igazán jól fizető munkákat még mindig túlnyomórészt férfiak végzik. Bár a munkahelyi szegregáció egyre kevésbé jellemző, még mindig vannak férfias és nőies munkák, poziciók. A nőies munkák pedig gyakran jelentősen kevesebbet fizetnek.

A szakadékot még nagyobbá teheti a láthatatlan munka (házimunka, gyerekek és idősebb családtagok gondozása, és az önkéntes munka), mely még mindig elsősorban a nőket terheli. A „Munka és Család – A nők munkaerő-piaci helyzetének javítása és Nő-Köz-Pont létrehozása Pécsett” című projekt részeként készült Láthatatlan Munka Kalkulátor szerint ha ezt a munkát beleszámítanánk Magyarország GDP-jébe, az 25 százalékkal lenne nagyobb.

Az EU kutatása szerint a férfiak heti átlag 9 órát töltenek fizetetlen vagy láthatatlan munkával, gondozási és háztartási feladatokkal. A nők ugyanerre átlagosan heti 22 órát szánnak.

Ezzel párhuzamosan a férfiak több fizetett munkát végeznek: a nők több, mint 30 százaléka végez részmunkaidős munkát, a férfiak között ez a szám viszont 9 százalék alatt van.

A nők ráadásul sokkal hajlamosabbak arra, hogy ideiglenesen elhagyják a munkaerőpiacot (például gyerekvállalás miatt). Ez a kihagyás nem csak az átlagbérbe számít bele, de a nők nyugdíját is csökkenti a későbbiekben.

Az okok közé tartozik a bérdiszkrimináció is. Ez az a helyzet, amikor ugyanabban a munkakörben egyik alkalmazott kevesebbet keres, mint a másik, hasonló képesítéseik és tapasztalataik ellenére. Ez a jelenség az EU-ban illegális, mégis létezik és elsősorban a nőket súlytja.

A bérek közötti szakadék súlyos probléma a nők számára. Nem csak nehezebbé teszi a mindennapi életet, de a társadalmi mobilitást is gátolja, illetve kiszolgáltatottabbá teszi őket.

Egy súlyos, hosszú távú következménye pedig az, hogy a nők és férfiak nyugdíja között is jelentős különbség lesz. A kisebb bér, a munka ideiglenes felfüggesztése és a kevesebb munkaóra miatt a 2017-es adatok szerint az EU-ban a nők nyugdíja átlagosan 35,7 százalékkal kevesebb, mint a férfiaké.

Az European Commission kiadványa kiemeli, hogy a bérszakadék összehúzását több okból sürgetni kell: mert az egyenlősség az európai kultúra alapja, mert az átláthatóság és az egyenlő munkahelyi esélyek jót tesznek az egész gazdaságnak. Mert ha egy nő kevesebbet keres, kevésbé lesz motivált, hogy jól dolgozzon. Mert a nők fontos részei a gazdaságnak, és mert nagyon sok tehetséges nő van, aki számára az egyenlő bér több lehetőséget jelentene.

Rutai Lili

Címlapkép: Amnesty International Magyarország

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom