Bezárás
Abortuszvita

Lengyelországtól az USA-ig folyik a globális abortuszvita, Magyarország is részt vesz benne

Lengyelországban gyakorlatilag teljesen betilthatják az abortuszokat – maradandó károsodás vagy betegség esetében is. Ezzel egy időben Lengyelország Magyarország és az USA mellett feltűnt egy abortuszellenes egyezmény aláírói között. 

Támogatási kampány

Magyarország az egyik fő támogatóként jelenik meg a Genfi Konszenzus Nyilatkozata koalicíóban – derült ki október 22-én. A koalíció fő támogatói között van Magyarország mellett Brazília, Uganda, Egyiptom és az USA, 32 aláírója között megtalálható Fehéroroszország, Szaúd Arábia, Líbia és Lengyelország.

„Az USA aláírt egy abortusz-ellenes nyilatkozatot nagyrészt autoriter országokkal” – jelent meg a Guardian cikke, amiben beszámoltak arról, hogy az aláírók nagy része a Women, Peace and Security Index utolsó országai között van.

Az index a nők helyzetét elemzi különböző mutatók figyelembevételével: például az oktatás hozzáférhetőségét, a parlamenti részvételt, a biztonságot, a munkaerőpiacon elfoglalt helyzetet és a mobiltelefon-használatot vizsgálja. Magyarország ennek a listának a 49. helyén áll. A két másik európai aláíró, Fehéroroszország a 38. helyen, Lengyelország pedig a 25. helyen. Az USA a 19. helyen áll, ezzel a legjobbként a Genfi Konszenzus Nyilatkozatának aláírói között.

A Nyilatkozat négy alapelve között van a nők egészségének vigyázása, az emberi élet védelme, a család mint elsődleges társadalmi közeg erősítése, és az országok nemzeti szuverenitásának védelme a globális politikával szemben.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter később kiemelte, hogy itthon nem tervezik szigorítani a jelenleg az abortuszra vonatkozó törvényeket Magyarországon, de továbbra is fontosnak tartják a magzatok, a nők és a család védelmét.

Lengyelországban már áll a bál

A nyilatkozat híre nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy Lengyelország bejelentette: mégis betilthatják az abortuszt abban az esetben is, ha a magzaton fogyatékosságot fedeznek fel.

A lengyel konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) idén már áprilisban is megpróbálta szigorítani az abortusztörvényt – sokak szerint a koronavírus okozta helyzetet kihasználva. Az 1993-as magzatvédelmi törvény módosításáról van szó, ami eddig is csak néhány esetben engedélyezte a terhességmegszakítást: amennyiben a terhesség nemi erőszak következményeként jött létre, amennyiben a szülés az anya vagy a magzat életét veszélyeztetné, illetve ha a magzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedett, maradandó betegséget vagy fogyatékosságot vesznek észre rajta az orvosok.

Lengyel tüntetők. Grzegorz Żukowski, Flickr

Áprilisban online és az utcákon is nők tömegei tüntettek feketében, villámokkal dekorált ruhadarabokban és molinókkal. A Fekete Tüntetés avagy “Czarny Protest” hatására pár nappal később a lengyel parlament (Szejm) visszautasította a törvényjavaslatot.

Az új módosítás értelmében az utolsó feltételt törölhetik el: a magzat betegsége vagy fogyatékossága esetében sem fordulhatnak majd orvoshoz a lengyel nők. Eddig az országban a művi terhességmegszakítások 98 százalékát ezzel indokolták.

Lengyelországban eddig évi 2000 terhességmegszakítást végeznek, de becslések szerint 200.000 lengyel nő fordul külföldi orvosokhoz a beavatkozásért.

Ahogy 2016-ban az első nagyobb szigorítás-próbálkozásnál és idén is, a felháborodott, feketébe öltözött nők utcára vonultak az abortusztörvény szigorítása elleni tiltakozásuk jeléül. Eközben Lengyelország naponta 13 ezer új koronavírusos beteget regisztrál, az utcai tiltakozásokat és a tíz főnél nagyobb társasági összejöveteleket egyaránt betiltották.

Maszkban vagy online, de a lengyel nők a járvány idején is kiállnak a jogaikért

Lengyelországban az abortusztörvény szigorítása ellen otthonról, vagy a közterületeken a távolságtartás szabályait szigorúan betartva tiltakoztak a nők. Az a több tízezer ember, aki korábban fekete ruhában tüntetett az utcákon, most maszkban vagy online fejezte ki nemtetszését.

Ennek ellenére több ezer emberről számoltak be a lapok az első napokban – a tüntetők több lengyel városban is megjelentek. Krakkóban Jaroslaw Kaczynski, a konzervatív párt elnökének háza előtt molinókkal tüntettek: Ez háború! Vér tapad a kezedre! – írták. A többi nagyvárosban a nagyobb tereken gyűltek össze a tömegek. A hírek szerint 15 embert vettek őrizetbe a hatóságok.

A tiltakozások a hétvége után is folytatódtak. Vasárnap a templomokat, hétfőn az utakat torlaszolták el a tüntetők, akik közül többen „Bárcsak elvetethetném a kormányt” és hasonló, provokatív feliratú molinóval érkeztek – írta a Guardian. A hétfő esti tüntetések országszerte 50 várost érintettek, ahol vörös festéket öntöttek az utakra, és tömegek akadályozták a tömegközlekedést és az autókat.

Nem vagyunk biztonságban?

„Lengyelországban gyakorlatilag betiltották az abortuszt, és Nagy-Britannia sincs biztonságban” – jelent meg a Telegraph cikke a lengyel döntés után. A szigetország kormánya elnéző az abortusszal szemben, de egyre többen kérdőjelezik meg a terhességmegszakítás legitimitását, különösen a genetikai rendellenességek esetében – írta Ann Furedi, a cikk és a The Moral Case for Abortion című könyv szerzője.

Ott ugyanis például Down-szindróma esetén a szokásosnál is hosszabb a terhességmegszakítás ideje – 24 hét. Ez ellen rendszeresen kampányolnak olyan szülők, akiknek szintén genetikai problémával született gyerekük van – szerintük ez a meghosszabbított időtartam sértő a családjukra nézve.

„Abban a 20 évben, amit a British Pregnancy Advisory Service-ben (BPAS) töltöttem, egy olyan nővel sem találkoztam, aki azt mondta, hogy azért akar abortuszt, mert szerinte a kromoszóma-eltéréssel élő embereknek nem kéne létezniük vagy mert nem kedveli a fogyatékossággal élő embereket.” – emelte ki Ann Furedi.

A világon egyszerre több helyen is abortusz-szigorításokat próbálnak bevezetni: több amerikai államban, például Missouriban, Kentucky-ban és Tennessee-ben is. A másik irányba mozdulhat el Gibraltár, ahol szintén nagyon szigorúak a szabályok jelenleg, és Spanyolország, ahol a minimuméletkor tekintetében lehet változás.

A Szovjetunió volt az első ország, ami legalizálta az abortuszt, 1920-ban, Lenin által. Egy évtizeddel később (1931) követte Mexikó, ahol a nemi erőszak áldozatai kérhettek terhességmegszakítást, majd 1932-ben Lengyelország is engedélyezte nemi erőszak esetén vagy az anya egészsége érdekében.

Az USA-ban csak sokkal később, a híres 1973-as Roe kontra Wade ügy után fordulhattak a nők legálisan orvoshoz – statisztikák szerint mára minden 4. amerikai nő átesik élete során legalább egy beavatkozáson.

Sokan attól tartanak azonban, hogy a terhességmegszakítást újra kriminalizálhatják az államokban – a Roe v. Wade visszafordításával. Ebben nagy szerepe lehet a Legfelső Bíróság legfrissebb jelöltjének, Amy Coney Barrett-nek, aki Ruth Bader Ginsburg, idén ősszel elhunyt feminista ikon és jogász helyét veheti át a nagyon közeli jövőben.

Pro-life tüntetők Amerikában, 2017. Tony Kazmierski, Flickr

Coney Barrett a szenátusban tehát ironikus módon a legális abortusz egyik legnagyobb pártolójának helyére kerülhet, miután a szenátus hétfőn, az amerikai elnökválasztás előtt alig több mint egy héttel megszavazta jelöltségét 52:48 arányban. Ahogy több médium is kiemeli, a Donald J. Trump által a pozicióra jelölt jogász több generáció életére hatással lehet, a Legfelső Bíróságban a szék ugyanis egy életre szól.

A keresztény családanya többször szállt szembe nyíltan az abortusszal jogi pályafutása során, és egy pro-life csoport tagjaként egy olyan klinikát támogatott, ahol több kiszolgáltatott nőt presszionálhattak a terhesség megtartására. Egy korábbi nyilatkozata szerint Coney Barrett nem gondolja, hogy változások lehetnek az abortuszhoz való jog kapcsán, mégis, sok amerikai nő félti ezt a jogát a kinevezés és az elnökválasztás közeledtével.

A demokrácia egyik alapelve

„A demokrácia egyik alapelve az, hogy a saját testedet tudod kontrollálni” – mondta Gloria Steinem, a 80-as évek Amerikájának egyik leghíresebb feministája, a második hullám ikonikus alakja.

A pro-választás aktivisták legfontosabb érvei között van az, hogy a szigorúbb abortusz szabályozás esetén nem lesz kevesebb beavatkozás, viszont azok, akik ilyen beavatkozást szeretnének, kevésbé biztonságos, kevésbé ellenőrzött és végül veszélyesebb módszereket választanak majd.

Kutatások szerint az, hogy egy adott országban milyenek a terhességmegszakításra vonatkozó törvényi keretek, nem befolyásolja nagymértékben az abortuszok számát – ahogy a lengyel nők is sokan Németországba utaznak.

Az egyetlen ember, akinek joga van dönteni a terhesség megtartásáról az a terhes ember – nem a hatóság, a templom vagy a törvénykezés” – írta az Abortions Without Borders sajtóközleményben Justyna Wydrzyńska. Az Abortions without Borders telefonszámát lengyel nők hívhatják, akik abortuszt szeretnének. Az itt dolgozók megbeszélik velük az opcióikat, felkészítik őket azok következményeire, segítenek külföldi operációkat szervezni német, brit és holland szervezetek segítségével, sőt anyagi támogatást is tudnak adni.

A sajtótájékoztatóban kiemelték, hogy minden, amit csinálnak, legális Lengyelországban. „Egyik lengyel törvény sem kriminalizálhatja a nőt, ha véget vet nem kívánt terhességének.”

Kötőtű, ruhafogas, lépcső – a nők életveszélyes módokon próbálták elhajtani a a nem kívánt terhességet évszázadok óta. Az orvosilag ellenőrzött, legális abortusz nem csak a nő fizikai egészségének szempontjából jó. Egy olyan társadalomban, ahol a terhességmegszakítás nem bűntény, a nők kevésbé érzik tabunak a témát, könnyebben kérnek segítséget vagy támogatást a baráti és családi körtől vagy akár szakemberektől a nem kívánt terhesség esetén és az abortusz után is.

„Ne legyenek illúzióink: ha ezek a férfiak elveszik a nőktől a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés jogát, akkor sem lesz kevesebb terhességmegszakítás, legfeljebb láthatatlanná válik a statisztikákban, és az úgynevezett “életvédőknek” hála nők milliói fogják kockára tenni az életüket veszélyes, titokban elvégzett abortuszokkal.”

– írta Facebookon a Patent Egyesület, ami hozzátette:

„Nem győzzük ismételni, hogy az abortuszok számának csökkenése csakis a nem kívánt terhességek létrejöttének megelőzésével érhető el: mindenkinek hozzáférhető és megfizethető fogamzásgátlással, időben elkezdett és korszerű szexuális felvilágosítással, és a nők társadalmi helyzetének javításával. Amennyiben pedig a globális születésszám növelése lenne a cél – hiszen ha gyorsabban is túlnépesíthetjük a Földet, miért ne igyekeznénk így tenni? –, úgy érdemes lenne figyelembe venni a kellemetlen igazságot, hogy a magukat fejlettnek nevező nyugati országokban a gyermekvállalási kedv növelésének leghatékonyabb eszköze minden jel szerint a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének előremozdítása.”

Rutai Lili

Címlapkép: Grzegorz Żukowski, Flickr

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom