Bezárás
Abortuszvita

Maszkban vagy online, de a lengyel nők a járvány idején is kiállnak a jogaikért

Lengyelországban az abortusztörvény szigorítása ellen otthonról, vagy a közterületeken a távolságtartás szabályait szigorúan betartva tiltakoztak a nők. Az a több tízezer ember, aki korábban fekete ruhában tüntetett az utcákon, most maszkban vagy online fejezte ki nemtetszését.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

Lengyelország és Magyarország is arra használja a koronavírust, hogy büntesse az ellenzéket – ezzel a címmel jelent meg a New York Times cikke április 22-én. A két ország kormányában van még valami közös: nem csak az ellenzék ellen harcolnak, hanem a nők és a transznemű emberek, valamint a felvilágosult, “gender-ideológiával foglalkozó” szervezetek jogait is korlátozni próbálják a keresztény Európa nevében.

Itthon Semjén Zsolt salátatörvénynek keresztelt javaslatcsomagja a transzneműek nemváltoztatását tiltaná be, miközben a lengyel Stop Abortusz! javaslat a terhességmegszakítást akkor is tiltaná, amennyiben a magzat gyógyíthatatlan betegséggel születne, a Stop Pedofília! pedig a tizennyolc év alattiak számára tartott szexuális edukációt büntetné akár börtönnel is.

Nem hagyhatjuk, hogy a kijárási korlátozás útjába álljon egy jó kis tüntetésnek – ezzel a jelmondattal hirdettek a lengyel szervezetek rendhagyó megmozdulásokat a parlament elé benyújtott abortuszellenes jogszabálytervezet miatt. Az áprilisi, koronavírus-kompatibilis tiltakozások alkalmából a lengyel nők az interneten, az otthonukban és az utcákon is tüntettek.

Szigorú szabályozás, kitartó tüntetők

Lengyelországban 1993 óta van érvényben a magzatvédelmi törvény, ami szigorúan tiltja a terhesség megszakítását, három esetet kivéve: ha a terhesség nemi erőszak eredménye; ha a magzat vagy az anya élete veszélyben van; és ha a magzat visszafordíthatatlan vagy életveszélyes károsodást szenvedett, vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved.

A terhességmegszakítás terén Lengyelország a legszigorúbbak között van Európában (Málta és a Vatikán mellett).

Láthatólag a jelenlegi törvény egyik oldalnak sem elég jó: 2016 októberében a lengyel kormány belengette az abortusz teljes kriminalizálásának lehetőségét, és válaszként több, mint 30 ezer nő öltözött feketébe és vonult az utcákon a lengyel és külföldi nagyvárosban – itthon például a nagykövetség előtt gyűlt össze egy kisebb tömeg. A “Czarny Protest” azaz Fekete Tüntetés hatására pár nappal később a lengyel parlamentben (Szejm) visszautasították a törvényjavaslatot.

Később a törvény enyhítését próbálták sikertelenül elérni: 2018-ban 500 ezren írtak alá egy, az abortusz liberalizmusról szóló kezdeményezést. A tervezet támogatói a 12. hétig engedélyezték volna a terhességmegszakítást, illetve az abortusztabletták használatát is.

A Szejm ezt a kezdeményezést elutasította, és visszavágásként rögtön kísérletet tett arra, hogy betiltsa a Down-szindrómás, vagy más, gyógyíthatatlan betegség tüneteit mutató magzatok elvetését – azzal érveltek, hogy a terhességmegszakítások 96 százalékának ez az oka.

Erre a fekete ruhás nők megint megjelentek az utcákon, fekete esernyővel vagy női méhet ábrázoló molinóval a kezükben, és a törvényjavaslatot megint elhalasztották.

2016-os Fekete tüntetés Lengyelországban.

Újabb két év elteltével, 2020-ban, a kijárási tilalmat kihasználva próbálták a konzervatív lengyel politikusok szigorítani az abortusztörvényt – azt remélve, hogy demonstrációk nélkül ez alkalommal végig tudják vinni. A javaslat értelmében a jövőben Lengyelországban nem lehetne abortuszt végezni abban az esetben sem, ha a magzat nem egészséges.

Nem volt igazuk: bár nem vonultak tömegek az utcákon, a tüntetéseknek az egész világon híre ment.

Társadalmi megmozdulás a vírus idején

Április 14-én Varsó belvárosában, a Cezár italbolt előtt a szokásosnál jóval nagyobb volt a sor. A várakozók betartották a szabályokat: egymástól megfelelő távolságra, szájmaszkban várták, hogy bejussanak a boltba. Ez teljesen legális, a szigorú kijárási korlátozásoknak is megfelelő eljárás.

A fekete ruhás nők ide nem csak vásárolni jöttek: az üzlettel szemben, a Szejm épületében a képviselők arra készülnek, hogy az abortusztörvény szigorításáról döntsenek. A sorban állók nekik mutatták, hogy a karanténban sem hagyják magukat.

Áprilisban a város utcái szinte üresek voltak, de 14-én délelőtt feltűntek a fekete ruhás nők, akik autóval, biciklivel vagy gyalog igyekeztek valahova. Sokak kezében fekete esernyő volt – a tiltakozások jelképe – annak ellenére, hogy az idő nem állt esőre. A kocsik ablakában, a biciklik csomagtartóján vagy a kezükben molinókat vittek.

A tiltakozók elzárták a város két legforgalmasabb útjának kereszteződését, a Rondo Dmowskiego-t. Délben a város közlekedése teljesen leállt a biciklivel és kocsival tiltakozó nők miatt.

Forrás: Twitter @BeatSexism

Marta Lempart, a Polish Women’s Strike egyik tagja szerint ezen a napon a rendőrök csaknem 100 aktivistát büntettek meg az utcákon a közlekedés zavarása vagy a távolságtartási szabályok megszegése miatt – az utóbbi miatt akár 6600 eurós bírságot is kiszabhat a rendőrség.

Közben a város házainak ablakában is megjelentek a molinók, amiket erre az alkalomra terveztek. Az internetet pedig gyakorlatilag elárasztották az otthon maradt tüntetők képei, amin lapokat, füzeteket tartanak a kamerák felé: A nők joga emberi jog – hirdetik angolul vagy lengyelül.

Közben Lempart, aki a 2016-os tüntetés szervezésében is részt vett, 48 másik aktivistával és nővel beszélgetett online, és a közvetítést százezren követték.

„A tüntetés most annyiban volt más, hogy nagyon erősen kellett tartanunk a kontrollt” – mondta el Lempart a Balkan Insight cikkében. „Általában felszereljük a tüntetőket az eszközökkel, de hagyjuk, hogy úgy viselkedjenek, ahogy szeretnének. Most tekintettel kellett lennünk az egészségügyi kockázatra és a szigorításokra is, illetve féltünk, hogy megpróbálnak majd provokálni minket. Szóval pontos ajánlásokat, utasításokat adtunk.”

Hozzátette, hogy ez sokkal kreatívabb tüntetés volt, mint a korábbiak: általában ők terveznek logókat, amit az emberek ki tudnak nyomtatni, most viszont a legtöbben maguk rajzoltak plakátokat. A középső ujjat felmutató női méh képe és a vörös villám – a korábbi tüntetések ikonjai – különböző variációkban jelentek meg az ablakokban, az online térben és az utcákon.

A tiltakozók digitális tömegéről gyorsan terjedt a hír: többek között a CNN, a BBC és a New York Times is beszámolt a kreatív lengyel tüntetőkről. Az Amnesty International több száz képet posztolt azokról a nőkről és férfiakról, akik a felhívásukra otthonról tüntettek.

Az Amnesty International Magyarország Facebook oldalán posztolt képek.

Április 16-án a lengyel parlamenti képviselők úgy döntöttek, hogy nem fogadják el a Szejm előtt lévő törvényjavaslatokat: az abortuszt  és a felvilágosítást érintő szigorításokat bizonytalan időre befagyasztották.

“Miközben szégyenletes, hogy a képviselők nem ejtették a javaslatokat, a mai döntés is jól jelzi, hogy milyen ereje van a tömeges tiltakozásnak még így a koronavírus-járvány idején is.”nyilatkozta aznap Draginja Nadazdin, az Amnesty International lengyel igazgatója.

A vírus különleges problémákat is okozhat

Korábban már írtunk arról, hogy mindenhol a nők életminőségét veszélyeztetni a járvány. Lengyelországban ennek még egy aspektusa van: sok nő, aki külföldre akart utazni azért, hogy terhességmegszakítást végezzen, most az országban ragadt a határzárak miatt.

Becslések szerint Lengyelországban évente 1000-2000 legális abortuszt végeznek, de 10.000-150.000 lengyel nő eshet át terhességmegszakításon: külföldön (jellemzően Németországban), vagy postán rendelhető, illegális tabletták segítségével.

Natalia Broniarczyk, egy lengyel női szervezet aktivistája elmondta, hogy forróvonalukra naponta több mint száz hívás érkezett az utazási szigorítások után, míg békeidőben legfeljebb tizen keresik őket naponta.

„Már annak az ötlete is ijesztő, hogy el kell mondanunk egy nőnek, aki hetek óta tervezi az abortusz-utazását, hogy nem jut ki az országból.” – mondta. Mások pedig az abortusz-tablettájukat várják postán – most arra is van esély, hogy az nem érkezik meg időben, vagy teljesen elveszik.

Szerző: Rutai Lili

Címlapkép: Flickr

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom