Akár két hét fizetett szabadságot is kérhetnek Új-Zélandon a párkapcsolati erőszak áldozatai. A szabadnapokat arra használhatják, hogy új lakást keressenek, elköltözzenek, esetleg orvosi vagy pszichiátriai segítséget kérjenek, hivatalos ügyeket intézzenek. Magyarországon ez még fel sem merült, még az áldozatokat segítő ellátórendszer is hiányzik. Ám a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) munkatársai szerint is igaz, hogy „a bántalmazásból való menekülés felér egy félállással.”
Idén júliusban fogadták el azt a törvényt Új-Zélandon, amelynek alapján a családon belüli erőszakot elszenvedő nők és férfiak tíz nap fizetett szabadságot igényelhetnek munkahelyükről. A zöldpárti képviselőnő, Jan Logie által előkészített tervezetet a parlament 63-57 arányban szavazta meg.
Felmerült az ellenérv, hogy a közép- és kisvállalkozásokra jelentős terhet ró ez az új szabály. A másik oldalon viszont az az érv áll, hogy a szigetországban jóval magasabb a családon belüli erőszak aránya, mint más fejlett országokban. Az államnak és a rendőrségnek akár 4-7 milliárd dollárba is kerülhet az erőszakkal kapcsolatos ügyek kezelése évente, a rendőrséget pedig átlagosan négypercenként hívják ki ilyen esetekhez – írja a Guardian.
Új-Zéland az első állam, ahol ilyen segítséget ajánlanak fel a családon belüli erőszak áldozatainak; a rendelet jövő áprilisban lép érvénybe. Ehhez hasonló lehetőség a világon csak Ausztráliában van, ott 2018 december elején lépett érvénybe a rendelet, miszerint szabadságot kaphatnak a családban és párkapcsolatban bántalmazott emberek – igaz, ott fizetés nélkül.
Új-Zélandon további lehetőségeket is kínál a kormány: az áldozatok saját biztonságuk érdekében kérhetik munkaadójukat, hogy cserélje le a céges e-mail címüket, vagy hogy azt eltávolítsák annak honlapjáról. Továbbá, szintén a biztonság érdekében, dolgozhatnak majd más helyszínről, adott esetben otthonról.
Ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy a bántalmazó minél kevesebb felületen tudja megkeresni, zaklatni az áldozatot – hiszen általában erősen ragaszkodnak hozzá, nem szívesen hagyják, hogy „kicsússzon a markukból.”
Mindeközben Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet: a NANE évente körülbelül kétezer telefonhívást fogad az ingyenes segélyvonalon és minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt. A bűncselekmény következtében életüket vesztett nők 60 százaléka (volt) házastársa vagy élettársa áldozata. Egy nőnek nyolcszor annyi esélye van, hogy férje vagy élettársa ölje meg, mint hogy idegen támadó – írja a „16 akciónap” nevű kezdeményezés honlapja.
A Nők A Nőkért Egyesület (NANE) 1994 óta a nők és a gyerekek bántalmazása ellen küzd Magyarországon ingyenes segélyvonallal, közösségi programokkal, intézményes oktatással és sok más egyéni vagy közösségi formában. Tóth Györgyivel, az egyesület szakértőjével beszélgettünk a fizetett szabadságról, ami a családon belüli erőszakot elszenvedő nőknek jár Új Zélandon, és a magyar helyzetről.
„Az intézkedésnek itthon is létjogosultsága lenne, de bárcsak azt mondhatnám, hogy már itt tartunk. Azt gondolom, hogy ez egy hasznos kiegészítő intézkedés, ami önmagában nem megoldás. Sok sok másikra van szükség, megfelelő ellátórendszerre és jól képzett szakemberekre, akik felismerik ezt a problémát amikor szembe jön velük.” – mondta Tóth Györgyi.
A családon belüli erőszak elsősorban a nőket és a gyerekeket érinti, tanúi elsősorban gyerekek. A magyar helyzetről évek óta nem készült reprezentatív felmérés. Az EU Alapjogi Ügynöksége kérdezett meg 42 000 nőt az Európai Unió 28 tagállamában, 2014-ben, innen tudunk számokat.
A magyar nők 28 százaléka válaszolta azt, hogy átélt már fizikai vagy szexuális erőszakot.
Az EU tagországaiban az átlag 33 százalék, tehát minden harmadik nő szembesült már hasonló problémával életében. Ebből csak a szexuális erőszak 11 százalékot tesz ki. A legrosszabb adatot Dániában, a legjobbat pedig Lengyelországban mérték.
Nem könnyen mérhető adatokról van szó. „A párkapcsolaton belüli erőszak legsúlyosabb esetét csak a nők 14 százaléka jelentette a rendőrségen, a párkapcsolaton kívüli erőszak legsúlyosabb esetével pedig csak 13 százalék fordult a rendőrséghez.” – írja a felméréshez tartozó dokumentum bevezetője.
Magyarországon gyakran még „az sem jön össze, hogy a bántalmazást felismerje a rendszer. Továbbra is általános, hogy konfliktusnak, kommunikációs problémának értelmezik a módszeres, rendszeres, a másik fél feletti uralkodásra irányuló bántalmazó folyamatot” – mondja Tóth Györgyi.
Úgy véli: nem külföldi idegenektől kell félteni a nőket. Az összes idevágó statisztika szerint a hozzájuk legközelebb álló ember az, aki a legveszélyesebb.
„Ennek az elismerése nem fér bele a politikai retorikába, a családbarátság nem terjed ki arra, hogy azokat az embereket védje, akiket egy családtag fenyeget. Amíg efelől egy idealizált, irreális családképet lehet csak közvetíteni, és hogy minden fenyegetés kívülről jön, addig nagyon nehéz lenne ilyen mértékben haladó intézkedéseket tenni Magyarországon” – fejtette ki a NANE szakértője.
A házassági kedvet rövidtávú anyagi kedvezményekkel buzdító politikai megközelítés is olyasmi, ami komolyan megnöveli a bántalmazó kapcsolatból kiszabadulni próbáló érintett adminisztrációs terheit. A házasság ugyanis gazdasági közösséget is létrehoz, ami miatt nem csak jogi ügy, ha abból ki kell lépni. Ez pedig nehezíti azoknak a dolgát, akik menekülni kényszerülnek.
„Az ügyintézés nem egy állampolgárbarát kontextus, és főleg nem barátja egy dolgozó embernek” – meséli Tóth. A legtöbb hivatalos ügy gyakran csak munkaidőben, vagy még vékonyabb időskálán, például reggel kilenc és délután három között intézhető.
Ilyen szempontból például egyszerűbbé tenné a pár nap szabadság az áldozatok életét. Segíthet abban, hogy legalább a jelentős mennyiségű ügyintézést ne az általános szabadság terhére kelljen intéznie, ahelyett, hogy azokat a napokat pihenésre, gyógyulásra, netán arra használja, hogy a gyerekeket is átsegítse ezen a nehéz időszakon.
Ám pár nap szabadság nem pótolja a szolgáltatásokat, amelyekre az áldozatoknak szüksége lenne, például terápiát a traumafeldolgozáshoz.
Nem pótolja az ingyenes jogsegélyt vagy a lakhatási segítséget sem azok számára, akiknek menekülnie kell, vagy akár garanciát egy jól működő távoltartási rendszer formájában arra, hogy nem kell rettegésben élniük amiért el merték hagyni a bántalmazót.
Ezek jelentenék nálunk is az alapot, a fizetett szabadnapok ezen túlmenően segítséget jelenthetnek a munkaviszonnyal rendelkező bántalmazottaknak.
„Nincsenek kedvezmények, lehetőségek. Magyarországon nincsen semmi, az áldozat magára van utalva” - mondja Tóth Györgyi.
„A menhelyeket hívhatjuk lehetőségeknek, de körülbelül tizedannyi férőhely van, mint amennyire szükség lenne, olyan nőknek, akiknek nincsen 2-3 kisebb gyereke, gyakorlatilag esélye sincsen, hogy bejusson egy ilyen intézménybe” – meséli.
A Mérce összefoglaló cikket írt a napokban, ami a menhelyek, krízisközpontok csekély mennyisége és nem megfelelő minősége mellett rámutat arra a problémára is, hogy az áldozatok jogi, szociális, anyagi és pszichológiai igényeit nem tudja kielégíteni sem a magyar kormány, sem a magyar társadalom.
A NANE találó, Hogyan segíthetek? címmel készített videót arról, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a családon belüli erőszak áldozatai, hiszen környezetüktől is alig kapnak segítséget.
A 16 akciónap keretein belül pedig november 25. és december 10. között (a nők elleni erőszak felszámolásának, és az emberi jogok világnapja között) tartottak többek között Magyarországon is. Az idei téma az intézményi cserbenhagyás volt, beszédek és beszélgetések voltak ezzel kapcsolatban, különböző állami és önkormányzati intézményeket szólítottak meg vele.
„A segélyvonalon nagyon nagy része a beszélgetésnek nem is arról szól, amit a bántalmazó csinál, hanem arról, hogy a különböző hatóságok és intézmények hogyan reagáltak erre, helyesebben hogyan nem reagáltak erre” – meséli Tóth.
Néma tanúk – felvonulás és rendezvénysorozat a családon belüli erőszak áldozataira emlékezve
1991 óta világszerte november 25. a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja. Az idei emléknapon a NANE felvonulást tartott az elmúlt egy évben családon belüli erőszak során megölt áldozatokra emlékezve, és a következő két hétben különböző programokkal hívják fel a nyilvánosság figyelmét a problémára. [featuredbox text=
Rutai Lili
Kiemelt fotó: Pexels.com
Kik voltak a magyar történelem legfontosabb nőalakjai? Hol élték az életüket, mivel töltötték mindennapjaikat? Melyek voltak a magyar nőjogi mozgalom...
A német közszolgálati DW készített dokumentumfilmet négy nőről, akik a világ különböző pontjain más-más ügyekért küzdenek. Ami közös bennük, az...
Biológiai és pszichológiai kutatások nem igazolják, hogy a férfiak jelentősen intelligensebbek lennének a nőknél, mégis kevesebb nő van a „szuperokosak”...
Egyre többen kérnek segítséget amiatt Amerikában, hogy egykori partnerük az otthonukba telepített okoseszközökön keresztül zaklatja őket. A jelenség egyelőre elsősorban...
