Egyelőre reklámnak sem rossz, ami a Mattel játékgyár és Frida Kahlo családja között zajlik a nőnapra piacra dobott, Inspiráló Nők nevet viselő babakollekció ürügyén. A mexikói festőművész képmásjogai egyelőre vitatottak, a mexikóvárosi fellebbviteli bíróság mindenesetre megtiltotta a Frida-Barbie-k árusítását az országban, amíg nem tisztázódik a helyzet. Talán ennél is fontosabb, hogy előrelépés-e a hagyományosan pornósztár-küllemű Barbiekat áruló cég részéről előrukkolni a sorozattal. Réz Anna filozófus, az Üvegplafon blog szerkesztője erősen szkeptikus.

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

„Nem elég sötét a bőre, túl vékony és nincsen összenőve a szemöldöke sem” – ezeket is kifogásolta sajtóhírek szerint Mara Romero, Frida Kahlo távoli unokahúga, amikor nekiment a Mattel cégnek, amely Barbie-babaként kommercializálta a XX. század egyik legjelentősebb latin-amerikai festőjét.

A művész hivatalos Twitter-emlékprofilján egyébként a gyárat is lehetséges áldozatként említette korábban Romero. Úgy fogalmazott: bíznak abban, a Mattel jóhiszeműen gondolja, hogy használtatta Frida Kahlo képmását.

Frida Kahlo mexikói festő volt, 1907-ben született. Portréiról és önarcképeiről ismert, nagyon sokszor festette meg saját magát. Műveiben fontos szerepet kapnak az őslakos mexikói kultúra motívumai és színei is. Kommunista nézeteket vallott, politikailag egész életében aktív volt, férje a hasonló gondolkodású festő, Diego Rivera volt. 1954-ben bekövetkezett halála után, a hetvenes években a feminista mozgalom egyik ikonja lett, a női kreativitás egyik szimbóluma.

A bírósághoz ugyanakkor már nem a szemöldök-probléma miatt, hanem nagyon is jogi kérdések miatt fordultak, és első fokon nyertek is múlt pénteken: a törvényszék az egész ország területén megtiltotta a babák árusítását. Az ítélet nem jogerős, a Mattel fellebbezhet, Romero azonban belengette, hogy az Egyesült Államokban is hasonló jogi lépésekre készül.

Az AP amerikai hírügynökségre hivatkozó mexikói cikk szerint addig mindenképpen embargósak a Frida-babák, amíg jogerősen el nem dől a vita. A Mattel állítja, a panamai Frida Kahlo Corporation nevű céggel működik együtt, amely a jogokat azoktól a családtagoktól szerezte, akik valójában rendelkeztek velük.

A Mattelt rendszeresen éri kritika, hogy erősen idealizált, életidegen testképet és társadalmi helyzetet közvetít a babáival a kislányoknak.

Ez az ős-Barbie piacra dobásakor még másképpen festett: az ötvenes évek háziasszonyai korában éppenséggel progresszívnek is tűnhetett előrukkolni pédlául az első orvos- vagy űrhajós Barbie-kkal. Ám a szőke babák alig változtak 1959 óta.

A gyártó ígért sok mindent: várandós, molett, afro- vagy épp hidzsábos Barbie-t. Ezek el is készültek, született róluk néhány újságcikk, a boltok és a gyerekszobák polcai azonban továbbra is a hosszú combú szőkékkel vannak teli.

Egyebek mellett ezért is szkeptikus Réz Anna filozófus, az Üvegplafon nőblog alapítója.

„Elég csak arra gondolni, vajon mit mondana erről Frida Kahlo. Erős és felforgató személyiség, ízléstelennek érzem üzletiesíteni” – mondta.

Az El País online felületén közzétett videóból egyértelműen kiderül, hogy nem csak Frida Kahlót, de a többi inspiráló nőt is erősen idealizálták, Barbie-szerűvé áramvonalasították a gyártók.

Vagy ahogyan a pereskedő Kahlo-rokon fogalmaz: éppen a kommunista festő mexikóiságát tűntették el. Még a mexikói őslakosok által inspirált jellegzetes viseletét is megszelídítették.

Réz Anna szerint az Inspiráló Nők sorozat nem több PR-akciónál: a liberális nézetű szülők megnyugtatása, hogy mégsem kínos Barbie-t adni a kislánynak, ha épp azért könyörög.

Márpedig már egyetlen hatéves sem választaná magától Fridát a konvencionálisan „szebb” babák helyett. Még a lehetséges célcsoport felső korhatára, a 8-10 évesek sem inspiráló hírességeket szeretnének nézegetni, hanem babákkal játszani. Felmerül tehát a gyanú, hogy ez a termék egyáltalán nem gyerekeknek készült.

Csődbe is menne a gyártó, ha váltana – kalkulál Réz Anna, aki komfortosabban érzi magát egy olyan világban, ahol a Barbiek Barbie-k, Frida pedig Frida marad.

Rádi Antónia

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]