Anyaság

Átlagosan több mint 110 ezer forint hálapénzt fizetnek az anyák a szülés során

A K-Monitor szülés és a hálapénz kapcsolatát feltérképező felmérésében több mint 10 ezer édesanya vett részt pár hónap alatt. A kutatásból többek között kiderül, hogy a hálapénz összege elérheti az évi 7 milliárd forintot, és a magyar nők többsége extra szolgáltatást, vagy a saját orvosának munkaidőn kívüli rendelkezésre állását várja a zsebbe csúsztatott borítéktól.

 

Támogatási kampány

Az egészségügyi korrupció legismertebb formája Magyarországon a hálapénz, amelyet a betegek vagy hozzátartozóik fizetnek a jobb ellátás vagy emberségesebb hozzáállás reményében. Becslések szerint évente több milliárd forintra rúghat az egészségügyi dolgozóknak adott hálapénz összege.

A legtöbb pénzt a kórházi orvosok kapják, ám a szakterület is számít: általában a sebészeknek és a szülész-nőgyógyászoknak fizetnek leggyakrabban.

Sokan a jobb ellátás reményében fizetnek

A K-Monitor Egyesület 2020 nyarán indította el az Emma Egyesülettel közösen az igyszultem.hu oldalt, ahol az elmúlt 10 évben állami intézményben szült anyák oszthatták meg tapasztalataikat. Októberig több mint 11 ezren töltötték ki a kérdőívet.

A kutatás eredményeit élő Facebook-videóban mutatták be. Az eredményekből látható, hogy a szülés során adott hálapénz összege az elmúlt évek során emelkedett:

2011-ben átlagosan 82 ezer forintot adtak az orvosnak, 2020-ra a hálapénz összege 111 ezer forintra nőtt egy szülésnél.

A kitöltők 68%-a vallotta azt, hogy fizetett hálapénzt a szülés során. Többen úgy nyilatkoztak, hogy kifejezetten kérték is tőlük a pénzt, ami bűncselekmény. Az adatok kapcsán az is érdekes, hogy azok, akiktől kérték a borítékott, jóval magasabb összeget adtak, mint azok, akik önként fizettek.

A hálapénz hátterében leggyakrabban a választott orvoshoz vagy szülésznőhöz ragaszkodás áll, és sokan azért fizettek, hogy a saját orvosuk elérhető legyen a várandósság ideje alatt is. Voltak, akik valóban hálából fizettek, de az is előfordul, hogy a jobb ellátás reményében csúsztattak borítékot az egészségügyi dolgozók zsebébe: akár plusz figyelemért, akár a szülés során felmerülő kérések teljesítéséért. Ugyanakkor a kitöltők több mint 8%-a azt a választ adta, hogy a pénzért cserébe nem várt semmit, de úgy érezte, hogy muszáj fizetnie.

Forrás:K-Monitor

A hálapénz összege évente a 6,8 milliárd forintot is elérheti, átlagosan 111 ezret fizetnek egy szülés alkalmával. A régiós különbségek azonban számottevőek: Közép-Magyarországon 141 ezret tesznek átlagosan a borítékba, de a Nyugat-Dunántúlon csupán 76 ezer forintot.

Forrás:K-Monitor

A fogadott orvos rendszere magyar sajátosság

Szilágyi Enikő, a Magyar Szülésznők Egyesületének elnöke szerint a hálapénz az egészségügyi dolgozók számára is megalázó, mégis létező keresetkiegészítést jelent a szabadidőben végzett, speciális szaktudást igénylő többletmunka miatt. Emellett azt is kiemelte, hogy sokszor azért fizetnek a nők, mert szeretnék biztonságban érezni magukat, és ragaszkodnak egy bizonyos orvoshoz vagy szülésznőhöz.

Az orvosválasztás jelensége az EU-ban nem túl gyakori, nem úgy, mint hazánkban: a magyar nők 65%-a fogadott orvossal vagy szülésznővel szül, ilyenkor az esetek többségében fizetnek is hálapénzt. A felmérésből ugyanakkor kiderül, hogy a fogadott orvossal zajló szülések esetében jóval gyakoribb a császármetszés és a szülés megindítása is.

Hofgárt-Ékes Noémi, az Emma Egyesület elnöke is hasonlóan vélekedik a jelenlegi rendszerről: „a hálapénz szülészeti megtestesülése a fogadott orvos és a fogadott szülésznő”- mondta. Hozzátette, hogy jelentős eltérések lehetnek abban, hogy valaki fogadott orvossal, vagy ügyeleten szül. A választott orvos nélkül szülők ugyanis gyakrabban tapasztaltak tiszteletlen bánásmódot, mint azok, akik saját orvosukkal szültek. Arról is beszélt, hogy a tiszteletlen bánásmód nem csak női képzelgés és „hiszti”, hanem a szülészeti erőszak egyik legelterjedtebb formája, ami a mai napig komoly probléma Magyarországon.

Hasonló tendencia rajzolódik ki a kutatás adataiból is, hiszen a válaszadók 11%-a számolt be traumatikus élményről, ami a rossz bánásmódhoz, illetve a megfelelő információk hiányához köthető.

Forrás:K-Monitor

Még mindig sok a vitás kérdés

A beszélgetés során Dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke elmondta, hogy átmenetileg jó megoldás lehetne egy háromoldalú szerződés kidolgozása, ami az orvos, a kórház és az édesanya között jönne létre. Ebben az esetben csak a rendelkezési állásért kellene fizetni, azaz ha munkaidőn túl kerül sor a szülésre.

A hálapénz jövője azért különösen aktuális kérdés, mert a Parlament októberben fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot, ami az orvosok munkaviszonyának megreformálása mellett jelentős béremelést és a hálapénz betiltását ígéri. Azonban még mindig sok a kérdőjel azzal kapcsolatban, hogy hogyan fog mindez megvalósulni a gyakorlatban. Az RTL Klub szerint a MOK a tervezet több pontját aggályosnak tartja, többek között azt, hogy a szülész-nőgyógyászok kivételezett helyzetbe kerülhetnének, hiszen ők továbbra is elláthatnák magánbetegeiket az állami egészségügyben.

A Népszava értesülései szerint már januártól kezdődhetnek a kórházi hálapénz-razziák, továbbá egy évig terjedő szabadságvesztésre is számíthatnak azok, akik hálapénzt adnak, vagy fogadnak el. Az egészségügyi dolgozók a kezelés után legfeljebb egy alkalommal, csakis olyan tárgyat fogadhatnak el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Jelenleg a nettó minimálbér 107 ezer forint, ennek az öt százaléka 5350 forint, vagyis ekkora értékű hálaajándékról lehet szó a jövőben.

Szopkó Zita

A címlapkép illusztráció. (forrás: pexels.com)

Megosztás