Több mint százan tüntettek azért szombaton Budapesten, hogy a kormány vegye komolyan a családon belüli erőszakot, ratifikálja az Isztambuli Egyezményt, és segítse a bántalmazottakat. A 16 Akciónap nyitóeseményén, a Néma Tanúk felvonuláson jártunk, amit a Nők A Nőkért Egyesület szervezett.

1991 óta november 25. a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja a Mirabal-nővérek tiszteletére, akiket 1960-ban ezen a napon vertek agyon Rafael Leónidas Trujillo dominikai diktátor parancsára. Az egyik legnagyobb magyarországi nőjogi szervezet, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) évek óta eseményeket szervez az emléknaphoz kapcsolódóan. Idén november 25. és december 10., az emberi jogok világnapja között rendezik a 16 akciónapot, aminek célja a nyilvánosság figyelmének felkeltése és tájékoztatása a nők elleni erőszak témájában. Az idei kampány fontos része a gyermekvédelem, hiszen a bántalmazó kapcsolatok közvetlen közelében élő gyerekek is veszélyben vannak testileg és lelkileg egyaránt.

Az előző évekhez hasonlóan idén is a Néma Tanúk felvonulásával kezdődött a NANE rendezvénysorozata november 23-án, a felvonulást pedig egy beszélgetés előzte meg a K11 Művészeti és Kulturális Központban.

“Kell az erő, meg kell mutatni, hogy sokan vagyunk, akik kiállunk azok mellett is, akik nem adhatnak hangot annak, ami a ház falain belül történik velük, mert retorziótól tartanak.” – kezdte a beszélgetést Jaksity Kata, modell és műsorvezető, az esemény moderátora. Mellette a pódiumon foglalt helyet Bethlen Anna a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség képviseletében, valamint Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza, és két érintett nő, Dr. Stiller Ibolya és Nagy Gabriella.

Az Európai Unió felmérése szerint jelenleg Magyarországon több, mint 223 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amiben fizikai és/vagy verbális erőszakot követ el ellene a partnere. Ebben a számban nincs benne a lelki bántalmazás. – emelte ki Jaksity.

Bethlen Anna olyan problémákat említett meg beszédében a családon belüli erőszak mellett, mint a színházi zaklatási botrányok, az abortusz szabályozását követő társadalmi vita, és a nők alacsony száma magas üzleti és politikai pozíciókban. Kijelentette, hogy ahogy a rabszolgaságnak, a jobbágyságnak és a rendiségnek, a patriarchátusnak is le kell omlania, hogy egyenlő társadalomban élhessünk.

Utána Dr. Stiller Ibolya, az MTA tagja, a Semmelweis Egyetem munkatársa szólalt meg. Az ő esete korábban nem volt ismert. Ikerlányait az apa – aki a veszélyeztetett terhesség alatt sem segítette a nőt, majd a szülés után sem vett részt aktívan a mindennapjaikban – márciusban szabályosan elrabolta egy játszótéri láthatás alkalmával, amikor Stiller rövid időre rábízta őket.

Azóta az apa egy apró, budapesti lakásban, vasrácsok mögött tartja az alig egy éves lányokat,  az anya pedig azóta szinte minden nap a gangon térdel, és a rácson keresztül próbálja a kicsiknek megadni az anyai törődést. Nyolc hónap alatt, amíg a férfi nem engedélyezte a gyerekek anyánál való tartózkodását, és nem vitte őket a koraszülést követő protokoll orvosi látogatásra sem, a hatóságok nem tettek semmit az anya érdekében.

“Én előre megadott időpontokban odamehetek, és a lakás ajtaja előtti gangon térdelve, guggolva, ülve, napsütésben, esőben, sárban, szélben az ajtó elé szerelt vasrácson keresztül nézegethetem, a réseken átdugdosva etethetem, itathatom örökké éhes kislányaimat. Törölgethetem taknyos orrukat, bábozhatok nekik és suttoghatom a fülükbe, hogy nem lesz ez mindig így” – mondta a nő, aki később, a felvonuláson is a gyermekeiről, rácsokon keresztül készült képpel a kezében gyalogolt.

Nagy Gabriella pedig egy bántalmazó kapcsolat után, három gyereke gondozása miatt küzd. Elmondása szerint a 3, 5 és 7 éves gyerekek nem voltak hajlandóak az apánál maradni, féltek tőle. Őket a bíróság egy éve a férfinak ítélte, mert a közös gyerekelhelyezést az anya nem tudta és nem is akarta teljesíteni, mert az apjuk ellene nevelte őket.

Három pszichológus szakvéleménye támasztotta alá a nőnek azt az állítását, hogy az apa szexuálisan bántalmazza a gyerekeket, de a Jászberényi Rendőrség a bántalmazás ügyében tett feljelentést jogerősen elutasította. Tavaly novemberben szabályos hajtóvadászatot rendelt el a rendőrség, és a gyerekek nagynénjétől vette el őket. Azóta az apánál vannak, és az apa kijelentette, hogy láthatásra nem adja át a gyerekeket, meg sem jelenik a helyszínen.

“Ki szeretném emelni a gyerekeket, mert az ő pokoljárásuk nagyobb, mint a miénk. Ha bátrak és elmondják, hogy mi történt velük, a hála nem az, hogy segítséget kapnak, dehogy. A hála, hogy megkérdőjelezik mindazt, amit elmondanak, nem hisznek nekik és végképp nem segítenek. Ha beszélni mernek, azért megtorlás jár: hazudik, a gyermeket betanították. A megoldás: a gyereket el kell venni az ellen-nevelő szülőtől. És egyik pillanatról a másikra omlik össze az életük és maradnak egyedül, segítség nélkül a bántalmazóval.”

Spronz Júlia, a Patent jogásza kiemelte, hogy a gyermekbántalmazás is a nők elleni erőszak egyik formája, és a bántalmazó kapcsolatokban a gyerek a zsarolás eszköze. 

Spronz hangsúlyozta, hogy terhesség esetén a bántalmazások 10 százaléka vetélést okoz, egy bántalmazó és egyenlőtlen kapcsolat pedig kényszerterhességhez vagy kényszerabortuszhoz vezethet. A szülés utáni depresszió kifejezéssel a bántalmazó elveszi az irányítást a bántalmazott valósóságérzete felett is. A kényszerláthatás következménye könnyen lehet a gyerek áthelyezése a bántalmazóhoz, és a szülői felügyeleti jogok bírósági pere a ráfordított energia és a költségek miatt rosszul jön a bántalmazott szülőnek, de jól a bántalmazónak.

“Nem lehet gyerekeket védeni anélkül, hogy azonosítanák a bántalmazó és a védő szülőt, és a gyereket az őt óvó szülővel egy egységként kezelnék.”

A nyitóbeszéd végén felolvasták annak a huszonkettő néma tanúnak a történetét, amiket a rendőrség megosztott. Néhány példa:

Ismeretlen nevű nő, élt 52 évet. Élettársa olyan súlyosan bántalmazta, hogy a nő belehalt sérüléseibe.

Piroska, élt 27 évet. Szakításuk után nem sokkal a volt élettársa a nő otthonában bántalmazta, és többször is megszúrta. Ezek után a férfi a lakásból távozott, magára hagyva a nőt és 10 hónapos gyermeküket is. A nő a helyszínen életét vesztette.

Zsanett, élt 32 évet. Húszéves fia többször mellkason szúrta. A nő a helyszínen életét vesztette. A férfi az anyjuk segítségére siető 15 éves öccsét is többször megszúrta. Családtagjait korábban is bántalmazta.

Ismeretlen nevű nő, élt 60 évet. Volt férje engedély nélkül tartott lőfegyverével fejbelőtte. A férfi korábban rendszeresen bántalmazta a nőt, ami miatt távoltartást is elrendeltek, és per is folyamatban volt. A nő holttestét a lánya találta meg.

Kata, élt 23 évet. Volt partnere pulóvert tömött a szájába, majd elvágta a torkát. A nő szerette volna lezárni a kapcsolatukat, a férfi azonban többször megfenyegette azzal, hogy ha elhagyja, elvágja a torkát.

Ugyanezek a történetek szerepelnek az áldozatokat jelképező piros sziluetteken, amiket a sétára is magukkal vittek a résztevők, és amiket a felvonulás végén a Kossuth téren a gyertyák köré állítottak.

A nokjoga.hu statisztikái szerint Magyarországon havonta legalább 3 nőt meggyilkol férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja, alkalmi partnere. A meggyilkolt nőknek több mint felét (volt) férjük vagy élettársuk ölte meg, és a nők 23 százaléka élt át valamilyen fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnere által.

A séta, amin több százan vettek részt, és a Madách, majd a Deák Ferenc téren keresztül a Bajcsy-Zsilinszky úton vonult a Parlament felé, idén megállt a Kúria épülete előtt, hogy a résztvevők felolvassák követeléseiket:

• a rendőrség mindig szálljon ki, ha családon belüli erőszakhoz hívják őket, és rendeljenek el távoltartást, ha fennáll annak a gyanúja;
• a bűnüldöző szerveket képezzék ki ilyen esetekre;
• a 112 hívásait gyűjtsék adatbázisba;
• a bíróságon ne legyen többé áldozathibáztatás, és ott az áldozatnak ne kelljen a bántalmazóval egy térben várakoznia;
• a nők elleni erőszakot büntessék szigorúan, de a jogos önvédelmet ne büntessék, és kezeljék kiemelt sürgősséggel azokat az eseteket, amikben kiskorúakat veszélyeztetnek

A menet megállt az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt is, ahol azt követelték, hogy

• a gyámhivatalban ne kényszerítsék mediációra a bántalmazottat;
• vegyék figyelembe, hogy hogy érzik magukat a gyerekek, és vegyék figyelembe kívánságaikat;
• automatikusan vonják meg a láthatási jogot a bántalmazó szülőtől;
• intézményi árulás helyett védelmet biztosítsanak;
• a rendszer ismerje fel az ismétlődő eseteket, intézmények közötti kapcsolatokkal;
• a bántalmazót emeljék ki a családból, és ne a gyereket;
• ne a bántalmazottnak kelljen elhagyni a házat, bárkinek van is az a nevén;
• kényszerítsék a bántalmazókat az adósságok megfizetésére a bántalmazottal szemben;
• a gyereküket egyedül nevelő anyáknak járjon nagyobb segély;
• gyors ügyintézés, és még gyorsabb védelem legyen;
• legyen több menedékház, ahova azonnal be tudnak költözni a bántalmazott szülők;
• az üres lakásokban helyezzék el a bántalmazott nőket és gyerekeiket;
• legyen kötelező a nők elleni erőszakkal kapcsolatos képzés;
• és végre ratifikálják az Isztambuli Egyezményt.

A menet a Kossuth-téren, a Parlament oldalában ért véget, ahol a résztvevők meggyújtották a gyertyákat, és egy perc néma csenddel emlékeztek meg az idei év áldozatairól.

A 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen további rendezvényeiről itt lehet többet olvasni. A NANE Egyesület, a Patent Egyesület és a Női Érdekérvényesítő Szövetség követeléseiket pedig a Facebookon fogalmazták meg egy közös nyílt levélben.

Rutai Lili

Fotók: a szerző felvételei

 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!